A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

^zitő létesitményei a fővédvonalak fejlesztésének Időszakában, azt követően pedig védelmi tartalékként szolgálnak [l^] • A A Mályvád! és a Mérgesi árvizi szükségtározók az 197^• évi ár viz után, az I966., 197o. és 197**. évi tapasztalatok alapján épültek meg. Létesitésükkor 1,5 Mm3 földmunkát kellett elvégezni, 92 millió Ft volt a két beruházás összege, mindkét tározó 2-2 év alatt elkészült. /Ugyanakkor a Körösvidéki VÍZIG fővédvonalainak teljes fejlesztése - mint a továbbiakban látni fogjuk - 8 Mm3 földmunkát,, 7I0 millió Ft-os beruházást igé nyel és leghamarabb is csak 2ooo-re készülhet el - indokolt volt tehát a kiegészítő létesítmények megvalósítása,/ 3. AZ ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER HOSSZUTÁVU FEJLESZTÉSI TERVE A KÖRÖSVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGNÁL 3.1» A mértékadó árvízszintek meghatározása A legutóbbi időkig az előfordult árvizek észlelt LOT értékeit tekintették mértékadó árvízszintnek. Csak az 197o. évi árviz után történt változás ezen a téren: az uj mértékadó árvizeket egységes szempontok alapján határozták meg és előirták kötele ző alkalmazásukat. A mértékadó az évi legnagyobb jégmentes ár vizek egy bizonyos valószínűségű /visszatérési idejű/ értéke. A Körösökön ez a loo éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvízszint 1-1,5 m-es magassági biztonsággal megnövelt értéke [6,7]. Az egységes szempontok szerint meghatározott mértékadó árvízszintek megfelelő alapot biztosítanak a kiépítettség reális felmérésére és a végrehajtási sorrend pontosabb meghatározására. Az uj mértékadó árvízszintek 2ooo-ig érvényesek. , 3.2. A fejlesztési terv kidolgozása A legutóbbi árvízvédelmi fejlesztési tervet a Vízgazdálkodási Keretterv tartalmazta. Az ebben szereplő célkitűzések megváló sitása érdekében a Körösvidéki VÍZIG kezelésében lévő árvízvédelmi fővédvonalakba I96I-I980. között 3,151 Mm3 földet épi 322