A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

i. A KÖRÖSÖK ÉS ÁRVIZEIK 1.1. A Körösük vizgyű.ltő.jének rövid .jellemzése A Körösök vízgyűjtője a torkolatnál 27537 km2,amelynek U7 hazánk, 53 pedig a Román Szocialista Köztársaság területén van, A vízrendszert alkotó öt mellékfolyó legyezőszerü vízgyűjtőt alkot. A vízgyűjtőterület nagyságát és a folyók hosszát illetően nincsenek lényeges különbségek az egyes mellékfolyók között, annál eltérőbbek viszont a csapadékviszonyok, A vízjáték a folyók magyarországi szakaszán eléri a 11 métert, az áradás intenzitása meghaladhatja a 4o cm/ó értéket, egy-egy árvíznél az áradás mértéke pedig a 8-I0 m-t. A mellékfolyókon az árhullámok külön-külön is, egyidejűleg is jelentkezhetnek és a kialakuló összetett vizjáxási helyzeteket tovább bonyolítja a befogadó Tisza esetenként jelentős mértékű visszaduzzasztó hatása. A levonulási idő a Körösökön igen kicsiny: a romániai legfelső vízmércéken kialakuló árhullám a magyarországi első vízmércénél 2U-U8 óra múlva tetőzikílőj. A Körösök magyarországi vízgyűjtő területe, az összesen 737 km-nyi árvizvédelmi töltés, k vizügyi igazgatósághoz tartozik. Az árvizvédelmi fővédvonalak hossza a Körösvidéki VI— ZIG-nél 3ÍH km, a Tiszántúli VIZIG-nél 232 km, a Középtiszavidéki VIZIG-nél 128 km és az Alsótiszavidéki VIZIG-nél 36 km. A terület 6 árvizi öblözetre oszlik, a 2822 km2-es ártéren 5 város és 36 egyéb település található £9]• 1.2

f A Körösök árvizeinek tapasztalatai Az elmúlt hat, de különösen az utóbbi másfél évtizedben jelentős árvizi események zajlottak le a Körösökön, amelyek a maguk idejében valamely hidrológiai paraméter /tetőző vizállás, vízhozam, esés, áradás intenzitása, tartósság stb./tekintetében, illetve a súlyos, nagy károkat okozó következmények miatt joggal voltak "rendkívüli"-nek minősítve (l.ábra). 315