A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Rába balpartján, Körmend város védelmére az el3Őrendli árvízvédelmi töltésrendszer. A töltések 3,o m koronaszélességgel, mindkét oldalon 1:3 rézsűhajlással épültek. Körmend alatt, a völgy bal oldalára terelődött Rába a határos településeket kevésbé veszélyezteti, mivel ezek magasabban fekszenek. .Könnend és Sárvár között az alábbi helyeken épültek tanácsi körtöltések: Vasvár, Zsennye, Kám. Az 1965. évi árviz a leg- • jobban sulytotta Sárvár várost, a belterületek jelentős része elöntés alá került. 1968-7o. között épült meg a Rába bal partján a város védelmére az elsőrendű árvízvédelmi vonal. A töltés 3»o m koronaszélességgel, mindkét oldalon 1:3 rézsűhajlással épült. 4. A SORQKKÖVETKEZŐ ÁRVIZVÉDEIMI FELADATOK A Ilyugatdunántuli Vízügyi Igazgatóság adottságait figyelembe véve az eredményes árvízvédekezés egyik legfontosabb feltótele a minél jobb árvizi előrejelzés. Fontos, hogy az osztrák vizgyüjtőről a 3züksége3 adatok rendelkezésre álljanak. Az elmúlt 15 évben a Magyar-Osztrák Határvizi Egyezmény keretében folytatott tárgyalások során sok adat került beszerzésre a Rába osztrák vízgyűjtőterületéről. Hosszú idősoru adatok állnak rendelkezésre, melyek azonban a megváltozott körülmények között - szabályozási és mezőgazdasági beavatkozások hatására - átértékelésre szorulnak. Az átértékelést csak fokozatos közelítéssel lehet elvégezni. Folyószabályozás szempontjából lényeges, hogy a Rába medre a nagy esés és a laza összetételű mederanyag miatt erősen vándorol. Idők folyamán csak az utak, vasutak, belterületek árvízvédelme került előtérbe. Mivel fenti szakaszra általános 'szabályozási terv még nem készült, célszerű lenne a terv mielőbbi kidolgozása. Ha átfogó folyószabályozásra nem is kerül sor, szükséges, hogy a Rába egyes szakaszait "megfogjuk" és a meder vándorlását árvízvédelmi szempontból is megfelelő 312