A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Hindozeken túl, Révfalu területén árvizok alkalmával jelent-, kezű fakadóvizek lényegesen csökkenni fognak. A létesitménnyal a [iosoni Duna bal parti védvonala megrövidül. Az átmetszés bal porti méretei megegyeznek a jobb parton loirtakkal. A felhagyott Kosoni Duna medrének áttöltésénél a meder vizénok frissitése céljából, bo- és kieresztő zsilipot kell épitoni. A felhagyott medrot ós annak környékét a Városi Tanács kezeléaébo adják át. Az új töltés elkészültével 22u0 ni-rel rövidül az árvizvédolr.ii vonal hossza és nő a mentesitett terület nagysága 115,3 ha-ral. 4.1.2. Rábca_ torkol

atúriak_átholzó

so Az áthelyezési megoldásra több variációs terv készült, hinden vonatkozásban legjobb megoldásnak, az Abdái hidtól indúló változat mutatkozott. Itt egy viszonylag értéktelen völgybe tudnák vezetni az új Rábcát. Az új meder hossza 2,55 km, kiiktatva ezzel a régi Rábca 5,1 km medrét, tehát a rövidülés 2,550 kei• A jobb parti új töltés hossza 2403 m, a bal partié 237G r.i. A torkolat áthelyezése következtében, nemcsak a meder, de a töltések is rövidülnek a jobb part 2Sbü m-rel, a bal parti 2869 m-rel. A tervezett meder 10 m fenékszélességü és 1:2 rézsűhajlású, a töltéstengelyek távolsága 160 m. A töltésok koronaszélessége nottó 4,0 m, rézsűhajlása 1:3 mindkét oldalon, magassági biztonság 1,5 m. A felhagyott Rábca meder vizének frissitése céljából, az új jobb parti töltés 2+000 tkm szolvényében 1,2x1,2 m-es nyilású táplálózsilip épitésót tervezik. A Rábca torkolat áthelyezés előnyei közül ki köll emelni azt, hogy az egyik legtöbo árvizvédelmi és belvizvédelmi problémát adó folyószakasz kerül ki a város lakott részéből. A régi meder 0+400 fkm szelvényében, árvizkapu épitését tervezik. A műtárgy létesitéséhez az adta a gondolatot, hogy a Rábca vizszintje, bármilyen dunai árviznél visszafelé esik. 299