A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

A város nyugati szélén - a jelenlegi Radnóti emlékműnél - azUjvárosi körtöltéssel csatlakozott a Rábca jobb parti töltéshoz . Győrszigot védőimét, a Rábca és a Mosoni-Duna kiöntéseitől teljes kc'rtöltéssol védték mog, majd a Rábca meder áthelyezése után Újváros ós Győrszigot védelmi egysége egyesült. Meg kell emlitoni, hogy Révfalut is védte egy körtöltés, de abban az idő oen í\ évfalu nem tartozott Győrhöz. A Mosoni-Duna szinte félkörivban vette körül és a védvonalat onnok bal parti töltése alkotta. Az árvédelmi töltést ÉK-i irányban, a Révfalui körtöltés kötötte össze ós ezzel bezárva a védelmi rendszert. A körtöltés megorősitési, ill. létesitési munkálatok 1885-1887 között készültek el. A védelmi müveket 1887 októbor 24.-én, a Győrszigetit podig 26-án, Győr szabad királyi városnak, ill. Győr-Sziget községnek további fenntartás végett átadták. A Rába jobb part, -'Marcal bal part közötti területen település nom volt, igy ennek a védelméről nem kellett gondoskodni. A védvonalakat, az Iparcsatorna töltéseinek kivételével, a Komáromi Folyammérnöki Hivatal tervei alapján, az 1899. évi árviz után alakitották ki, a jelenlegi fejlesztés előtti formára. Az Iparcsatorna töltései, a meder épitésével egyidőbon, az I. vilógháború alatt épültek. A XIX. század végén, XX. század elején, egyeéges elvek szerint megépültek a Győrt érintő folyók töltései is. így a folyók védvonalai folyamatosan csatlakoztak a város partmenti védőr.üveihez. Ezáltal a körtöltés szakaszok és a magasparthoz való bekötések, másodrendű, illetve lokalizációs védvonalakká váltak. /I ábra./ Az egységesitett elvek szorint megépitett városi védvonalak, melyeket a Duna visszaduzzasztó hatása miatt, az 1899. évi sz.akitás nélküli vizszint + 1,0 m biztonságra építettek ki - első komoly erőpróbája az 1954-es árviz idején volt. A védvonalak k álltak a próbát, de a Szigetközben történt Duna jp.-i töltess.:: * kitások Révfaluban katasztrófát okoztak. 391