A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

A torvezósnél az előirt normatívákat maximálisan betar- _ toítuk. A 43 őrjárásra tagolódó védelmi vonalak mentén, 14'db őrtelep épitósót irányoztuk elő. A tervkészités során, az őrjárások célszerű összevonása--val 6 db őrjárást szüntettünk roog ós 1 db újat alakítottunk ki. Országos irányelvek hiányában, bizonytalanabb a hírközlési berendezések fejlosztési terve. A terv döntően az Igazgatóság elképzeléseit rögziti. Azokon a szakaszokon, ahol védvonal-fejlesztésre is sor kerül, földkábelt terveztünk . A véderdő fejlesztési feladatoknál a következőket vettük figyelembe. Az Igazgatóság területén összefüggő, klasszikus értelemben vett véderdő, csak elvétve fordul elő. Ugyanakkor a tapasztalat szerint, hullámverés nagyon ritkán és csak kisebb szakaszokon jelentkezik. Ebből kiindulva, új véderdő telepitést csak olyan hullámtéri szakaszokon terveztünk, ahol a teljes hullámtér nyitott. Megjegyzendő, hogy az Igazgatóság kozelósébe tartozó 1300 ha hullámtéri erdőből 900 ha átadásra kerül a területi erdőgazdaságoknak . 3.3. Koncepcionális változatok A jelenlegi védvonalak megerősítése az esetek nagytöbbségében, az árvízvédelem fejlesztésének ma még egyetlen gazdaságos megoldása. Ebből az is következik, hogy új megoldást csak azokon a területeken lehet keresni, ahol az adottságok azt lehetővé teszik és a körülmények kikényszerítik. A mi területünkön egyik ilyen alapvető változást eredményező műszaki beavatkozás losz, a Gabcsikovó-:;agymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósítása. A létesítmény alapvetően nsn árvizmentesitési célt szolgál, de hatásterületén o vonatkozásban is kedvező változásokat eredményez. 281