A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

'alkalmazkodni és ezek a munkák igen rugalmasan ütenezhetők. Hátrányaként kell azonban megemlíteni a földanyag biztosításának nehézségeit és a kisajátitási igényeket. Vizsgálataink eddici eredményei alapján azt kell mondanunk, hogy fel kell készülni az árvízszintek növekedésének ellensúlyozására, mert - a mértékadó árvízszinthez tartozó töltéserősítés végérvényesen nem adja meg a fejlesztéstől elvárható mértékű védelmi biztonságot, tekintettel a felső szakaszokon és a mellékfolyókon bekövetkező változásokból származó természetes tározódás csökkenések okozta csúcsvizhozam növekedésekre. - A kisebb mértékű töltéserősítések önmagukban nem hatékonyak. A 800 i:.'/s vagy annál kisebb csúcsvizhozamhoz tartozó felszingörbékhez igazodó erősítések csak árvizi tározó kiépitésével Jöhetnek szóba. 2.3 .. tározásos árvizs^int csökkentés A Rába folyó árvízvédelme fejlesztésének alapvetően fontos kérdése az árvizvédelmi tározó megvalósitásához kapcsolódik, ezért a fejlesztési vizsgálatokat zömmel erre a kérdésre koncentrálta a területileg illetékes két vizügyi igazgatóság. A Rába, a Csőrnöc, a Lapincs völgyeiben előálló Jelentősebb természetes tározódások elemzését a szombathelyi VÍZIG már az 1965. évi árviz után elvégezte, és ezt követően sokat foglalkozott a különböző helyeken történő árvizi tározók kiépitésével járó feltételek meghatározásával. Ezek közül elsőként a Sótorny-Ikervár közötti közút átépítésével illetve korszerűsítésével kapcsolatban merült fel az itt tapasztalható természetes tározódási lehetőség kiaknázásának gondolata, de sorra vették egészen Körmend feletti térségig a 263