A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

"katrét" alkot, amely 10-20 cm vastagságával olyan paplant képez a viz felületén, ami a hullám energiáját igen jól csil­lapítja. A fenti tapasztalatok alapján határozta el a KÖTIVIZIG, hogy kísérletképpen két helyen 1980-ban a Tisza balpartján Martfű­nél 8 ha, 1982-ben a Tisza jobbpartján Tiszasülynél 3,0 ha nagyságú területen véderdőként suhást telepit. 5. KÍSÉRLETI VÉDERDŐ TELEPÍTÉS ÉS FENNTARTÁS GÉPESÍTETT TECH­NOLÓGIÁJA 5.1. Botol ó füz es ek véghasználata A botoló füzesek füz anyafái kitermelésének gépesitett tech­nológiája már régen kialakult a vizügyi szolgálatban. A tarra vágás és feldarabolás motoros láncfűrészekkel, a kiközelités rakodóval és tehergépjárművekkel megoldott. 5.2. Talaj előkészítés A talajelőkészitési munkák tuskótlanitásból, gyökértelenités­ből, tereprendezésből, vízrendezésből, mélyszántásból és mű­trágyázásból tevődnek össze. E müveletek gépesítése a vizügyi szolgálatban meglévő gépparkkal megoldottnak tekinthető. 5.3. TelcpitÓ3 A kisérleti területen több féle hálózatban telepitettünk gyökeres dugványt, sima dugványt és fektetett sima dugványt. Gyökeres és sima dugvány telepiiésc ERTI féle egysoros ültető géppel történt. Előnye e géptipusnak, hogy a sortávolságot tetszés szerint lehet megválasztani. Gyökeres dugvány ülteté­séhez szükséges gödörfurás megoldható MTZ-80 tipusu traktorra függesztett gödörfúróval is, de ekkor a csemetét kézi erővel 157

Next

/
Thumbnails
Contents