A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

A 25+7S3-3O+OOO tkm között azért nincsen fakadóvíz észlelés, mert az árvédelmi töltés mentett oldalán - padica nélkül - közvetlenül az R/S/D üzemi vizszintü viztükre helyezkedett el,

ami a megfigyelést lehetetlenné tette. A további vizsgálathoz az előbbiekből a szivárgás, a fakadóvíz ós a buzgár jelenségei a mértékadók /3.ábra/. Megfigyelhető, hogy a buzgár ós a fakadóvíz árvizi észlelése egybeesik az elvékonyodó fedőréteg jelenlétével, Ahol hosszabb távon nem található fedőrótog, abban a térségben árvizi jelenséget sem észleltek, ezek a 32+6oo33+500 és a 38+500 tkm alatti szakasz. 2.5« ELG1 geoelektromos felmérés Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet horizontális ellenállás mérést végzett 0,6; 1,7; 3,o ós 5,0 m behatolási mélységgel. A különböző mélységben végrehajtott vizsgálatok ellenállás értékeit horizontális ellenállás szelvényen ábrázolták. A mérési eredmények 2o-loo ohram értékek között szórtak.Aloo ohmö feletti kiugró értékek különösen a 2ó-3o tkta közötti szakaszon jelentkeztek /3.ábra/. A kiugró értékeket csak részben indokolja a mentett oldalra hidromeclianizált homokos kavics háttöltés, hiszen az folyamatosan helyezkedik el. A mérnökgeofizikai vizsgálat eredményekópen lehetőség nyilt arra, hogy a 2.2. fejezetben leirt szakasz 8 darab holtmeder keresztezésén belül - azok pontosításaként 5U darab további vizsgálatra szoruló szakaszt lehetett kijelölni. 3. ÁLTALÁNOS TAPASZTALATOK 3.1. Léfrifényképek kiértékelése A kb. 1:5.000 ma. lógiíényképelc kiértékelése külön szakképzettséget igényel. A hajdani folyómedrek felderítését a hullámtérben a fedettség mindig nehezíti. A töltés előterében az anyaggödrök - éppen a legérdekesebb szakaszon eltörölték a medernyomokat. Csak a mentett oldalon észlelhetők esetenkint a tónuskülönbségek, de a nagyüzemi gazdálkodással együttjáró tereprendezés ós meliorációs niun146