A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

2.3. Talajmechanikai vizsgálatok A 26,4-3O,O tkm közötti szakaszon a "líakádi bokötőtöltús "en a BUVIZIG, VITUKI, és OVUCUV készített különféle fúrásokat. E korábbi fúrások talajosztályozását és minősítését 1971-ben Galli László "Védvonalak állékonysága irányolvei" alapján végezték. Eredmény: általában a talajok T./VL osztályúak. Az 1982. évi BUVIZIG fúrások és vizsgálatuk is ezt támasztja alá. A 3o,o-39,o tkm közötti szakaszon három alkalommal történt feltárás. 1956-ban az FTX végzett talajmechanikai fúrásokat minden kerek tkm-ben. 1978-ban talajfeltárást végzett a BUVIZIG 9 helyen teljes keresztszelvényben, egyenkint h fúrással. 1979-ben ismét a BUVIZIG készített kiegészítő feltárásokat a fejlesztési tervhez, általában 500 in-lcént. 1982-ben az ELGI méréssel meghatározott helyeken történt feltárás. A több alkalommal végzett feltárás egybehangzóan bizonyltja, hogy - a mentett oldali fedőréteg nem folytonos, az iszapos homokliszt altalajon helyenként neta képződött kötöttebb fedőréteg; - a homokos sovány agyag, vagy a homokos közepes agyag fedőréteg a 2 m-es mélységet csak kevés helyen haledja meg /3. ábra/. 2.k. Árvizi tapasztalatok A szakasz legutóbb az 195

1»., 1956« és 1965. évi árvizek alkalmával kapott jelentősebb árvizi terhelést. Összesített tapasztalatok a következők: gátszakadás: a 39+787-39+837 tkm. 19^1-ben töltésmeghágás következménye volt. A tassi erőműnél 1956-ban az árvédelmi fal alatti talajtörés idézte elő a töltésszakadást. Csurgás: 3

l»+6

2*2-35+H

i» tk

m* Szivárgás: 27+2oo-27+25o; 35+200-35+^00; 35+6oo-35+7oo; és 38+98o-39+ooo tkm. Összesen 57o m hosszban. Fakadóvíz: 3o+o38-32+óoo; 33+5oo-35+5oo; 36+200-36+600 ós 38+600-39+OOO tkm. Összesen 3.36o m hosszban, majdnem végig. Buzgár: 38+5oo-39+2oo tkm. A lórévi gödörnél /3.ábra/. 144