A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

3. KÖVETKEZTETÉSEK 3.1 A felderített ősmeder-keresztezések rangsorolásának és az altalaj veszélyességének kapcsolata A vizsgálatba vont fővédvonalakon az ősmeder-keresztezések rangsor szerinti-, az összes mértékadó keresztszelvény rangsor szerinti- és a veszélyes altalaj-rétegzettségü mértékadó keresztszelvények rangsor szerinti eloszlása a következő: , összes keVeszelyessegl fokozat , „ 1 3 resztezes összes Veszélyes Mértékadó keresztszelvény Veszélyes a1talajú I. 8,3 % 9,7 % 6,o % II. 23,4 % 31,9 % 29,3 % III. 52,8 % 5o,9 % 58,6 % IV. 14,2 % 7,2 % 6,1 % V. 1,3 % . 0,3. % Az adatok összehasonlításából látható, hogy a három különböző kategória veszélyességi fokozat szerinti eloszlása egymáshoz nagymértékben hasonlít. Figyelemreméltó, hogy a mértékadó, különösen a veszélyes altalaj-rétegsoru mértékadó keresztszelvények zömmel a rangsor III csoportjában fordulnak elő. Ez a tény aláhúzza annak a bevezetőben tett megállapításnak jogosságát, hogy az első sorolást csak addig szabad érvényesnek tekinteni, ameddig a horizontális geoelektromos mérések eredményeként az altalaj rétegviszonyainak első közelitésbeni felderítése és a mértékadó keresztszelvények-kijelölése meg nem történt. Noha a rendelkezésre álló adatokból nem engedhető meg országos általánosítás, abból, hogy az adatok földrajzilag és vizrajzilag különböző helyről származnak, fel lehet tételezni, hogy az 134