A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
térhettünk rá a 2. ábr a eredményeinek értékelésére, a kimutatott változások fizikai okának magyarázatára. 2.2.1. A_Tarna_ vergeléti_szelvéQjének_vizsgélata A 2. ábr a szerint a többi állomáson előállt változásokhoz legkevésbé a verpeléti szelvény adatai hasonlitanak. Indokoltnak látszott tehát, hogy az értékelést ennél az állomásnál kezdjük. A vizsgálat első lépéseként a vízgyűjtőterületen bekövetkezett változásokat kellett felmérni. Esetünkben azonban semmi sem utalt olyan hatásokra, amelyeket éppen a várható érték analízissel kimutatott változásokkal lehetett volna kapcsolatba hozni. Ezért figyelmünket továbbiakban a szelvény vizszállitó képességének az alakulására összpontositottük. Ezt a munkát lényegesen megkönnyítette az, hogy a vizmérce történetéről igen részletes ismeretek állnak rendelkezésünkre, így ismert, hogy az ötvenes évek elejétől a hatvanas évek elejéig a Tarna felső szakaszán nem végeztek mederrendezési és tisztitási munkálatokat. Ezért várható volt, hogy a vizállásmaximumokban bekövetkezett fokozatos emelkedés a meder benőttségének a változására, a meder feltöltődésére vezethető vissza. Ezt a változást alátámasztják a mederfelvételek adatai is, amelyek közül néhány jellemzőt az 1951-58 közötti időszakra a 3« ábrá n mutatunk be [lj. 1967-ben a középérték menetvonalában látható jelentős csökkenés pontosan egybeesik azzal az időszakkal, amelyben a verpeléti szelvény környezetében nagymértékű mederrendezés zajlott le. Ezt követően 1973-ig a középérték nem változott. Megjegyzendő, hogy 1967 és 1973 között a Tarna felső szakaszán jelentős vizgazdálkodási beavatkozás, s igy mederrendezés sem történt. Ugyanez értendő 1974-re is. így a középérték alakulásában az akkor bekövetkezett nagy ugrást csupán a rendkívüli nagy árviz következményére vezethetjük vissza. Ezt lo9
