A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

2. ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK A ZAGYVA-TARKA BEHDSZERBEN 2.1. Várható érték analízisek Az összehasonlító vizsgálat első lépése a sorozatos statisztikai hipotézis vizsgálat segítségével az éves nagyvizek középértékének az elemzése kellett, hogy legyen. A feldolgozási munkákhoz - egy-két évi hiánnyal - a Zagyvána pásztói, az apci és a jászteleki, a Tárnán pedig a verpeléti és a jászdózsai vizmérceállomáson észlelt évenkénti legnagyobb jégmentes vizállások idősora állt rendelkezésre. Az adatok ellenőrzése után, az 5íS-os kockázati szint alapulvételével "[2] elvégzett vizsgálatok eredményét a 2. ábr

a foglalja össze. Látható, hogy esetenként még az egymásután következő állomásokon is igen eltérő a középértékek alakulása. Pásztónál viszont a középérték menetvonalában nem lehetett szignifikáns eltérést kimutatni. A középérték alakulásában mutatkozó eltérés elsődleges oka az árhullámokat kiváltó csapadék mennyiségében előálló változás lehet. Ezért a sorozatos statisztikai hipotézis vizsgálatot az 1. ábrá

n bemutatott csapadékmérő állomáshálózat adataira támaszkodó, s a tetőzés időpontját megelőző három nap területi átlagaira is elvégeztük. így jutottunk arra az eredményre, hogy - 5$á-os kockázati szint alapulvételével - az évi legnagyobb jégmentes vízállásokat kiváltó csapadék alakulásában 1954 és 198o között változás nem tapasztalhat

ó. A középértékek változásának okát tehát az összegyülekezési-, levonulási viszonyok módosulásában, vagyis közvetve vagy közvetlenül az ezt befolyásoló emberi beavatkozásokban kell keresnünk. 2.2. Változások az éves nagyvizek magasságát befolyásoló tényezőkben A csapadékok vizsgálatát a vizgyüjtőn történt vízgazdálkodási beavatkozások számbavétele követte [3] • Ezek birtokában lo7