A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

amelyen belül a várható érték jó közelítéssel állandónak tekinthető, vagy pedig annak alakulása lineárisfrenddel közelíthető [2] . A módszer alkalmazásának feltétele az, hogy az adatok - normális eloszlású anyasokaságból származzanak; - egymástól páronként függetlenek legyenek; - szórásuk azonos legyen. A kidolgozott matematikai statisztikai módszer igy jól használható a folyók nagyvizi lefolyási viszonyainak vizsgálatára [4], illetve az ezekből adódó következtetések levonására. Abban az esetben ugyanis, ha az éves vizállás maximumok várható értéke időben állandó, az árvizeket befolyásoló fizikai tényezők együttes hatása is változatlan kell hogy legyen. Ellenkező esetben pedig joggal következtethetünk a csapadék viszonyokban, vagy az összegyülekezési-, levonulási adottságokban bekövetkezett változásokra. Az éves jégmentes vizállásmaximumok idősoraira elvégzett sorozatos statisztikai hipotézisvizsgálat azonban esetenként igen meglepő eredményt adott, a középérték alakulásában nem várt, jelentős változások voltak tapasztalhatók. így joggal merült fel az a kérdés, hogy a kimutatott eltérések mögött vajon tényleg megtalálható-e a fizikai adottságok módosulása; vagy az empirikus középértékekben kimutatható változás csak a véletlen-jellegű hatások egyirányú halmozódására vezethető vissza. Ennek eldöntése csak a statisztikai uton kapott, és a fizikai alapon elvégzett vizsgálatok eredményeinek az öszszevetésével oldható meg. Ezért a probléma megoldására olyan vizgyüjtőterületet kellett választani, ahol a fizikai adottságokban bekövetkezett változások is felderithetők. Ily módon került sor a Zagyva-Tarna rendszer vizsgálatára, ahol az 5676 km

2-es vizgyüjtőterületből mindössze 4,7 km

2 fekszik határainkon tul /

l. ábra

/, a igy remény volt arra, hogy a nagyvizek kialakulásának fizikai körülményei felől is kellő mélységig tájékozódni lehet. lo5