A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

ALTNŐDER ANDRÁS: A hévízhasznosítás - hévízkészletgazdálkodás helyzete és fejlesztésének alapvető szenpontjai

A IILVIZITASZNOSITÁS - IÍLVIZKÉSZLETGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÍS FEJLESZTÉSÉNEK ALAPVETŐ SZEMPONTJAI ALTNŐDER ANDRÁS VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZET 1. HÉVIZFÖLDTANI ADOTTSÁGAINK A magyarországi héviztároló földtani képződmények kőzettani ki fejlődésük, hidrogeológiai jellegük, területi elterjedésük szo i\Lnt "regionális" és "lokális" jelentőségű komplexumokat alkot nak, A rere

io

nális rcnds'/erclaio

k két fő csoportja különíthető el : - a neogén medence-üledékösszletekcn belüli felső-pannoniai ho mok /ho:nokko/-os - agyagos rétegsoroza t, a rátelepülő - azzal általában hidraulikailag összefüggő - levantei és negyedkori laza ülcdékokkel és - a fedett alaphegységi mezozoós repedezett-hasadékos karbonátos /mészkő-dolomit/ kőzet tömeg a hozzá közvetlenül csatlako zó fedőhegységi karbonátos képződményekkel, A .lokális rcnciazcrcl

c változatos földtani alakzatban cs megjelenés- 1- /alsó-pannoniai, felső-miocén képződmények homokkövei, miocén mészkövek, repedezett-hasadékos paleozos alaphegységi formációk/ fordulnak elő és tartalmaznak nem jelentős mennyisé gü hévizet.Kis áteresztőképességük, vagy korlátozott kiterjedé síik miatt országos viszonylatban jelentőségük alárendelt, - 105 -