A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

VARGA JÓZSEF: Hévízkút termeléstervezésének áramlástani vonatkozásai nem izotermikus csőtávvezetéki hévízszállításnál

Az f veszteségtényező főként a Cclebrook /5/ összefüggésbői a vizre vonatkozó jellemzőkkel meghatározható A értékétől függ: •p 2 f = A -—- /is/ f3 Az Í2 tényező vizkutaknál sok esetben I-gyel vehető egyenlőnek, f^ pedig úgyszólván minden esetben. Pontos számitáshoz [5J ismertetése segitséget nyújt. A /lo/ egyenletet az elmondottakból következően analitikusan nem tudjuk megoldani, de számitógép és numerikus integrálás alkalmazásával lehetséges a kétfázisú áramlás gradiens-görbéjének kiszámitása [3]. 1«3.3 Ré_t eß-kut együtt működé 3 karakterisztikája A sürüséggradiens és a súrlódási gradiens segítségével adott hozamoknál mindkét áramlási tartományban kiszámítható a nyomásveszteség és ezek szuperponálásával a hozam függvényében megrajzolható a kutműködés karakterisztikája. Ha ugyanitt a réteg teljesitménygörbéjét /l/ is ábrázoljuk, akkor a kut termeléstervezése alapjául szolgáló energiadiagramot kapjuk. Erről leolvasható a felszini, vagy kutfejnyomás [l], amelyből megitélhető, hogy az elegendő-e az adott vízhozam csőtávvezetéken keresztül fogyasztóhelyre juttatásához. Hidrodinamikai mérések alapján az /l/ teljesitményegyenlet a termelési kutfejnyomás és a p^ rétegnyomás különbségére, mint " komplex depresszióra" /2/ Í3 meghatározható, melynek alkalmazása a termeléstervezés egyszerű lehetőségét biztositja, különösen akkor, ha a kútban kialakuló nyomásváltozást un. gradiens-mérésekkel meghatározzuk. 2. A HÉVIZ SZÁLLÍTÓ CSŐVEZETÉK TERVEZÉSEITEK SZEMPONTJAI 2.1 Nyomásenergia feltétel A kútfejen kialakuló nyomás gyakran bőségesen fedezi a kúthoz