A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

SZLABÓCZKY PÁL: A Miskolc-Egyetemvárosi termálkút létesitésével kapcsolatos feltárás-technológiai munkálatok

Tehát nem minden taverna jelent vizáramlási helyet! Fentiek alapján 3 féle közét tipus jelölhető ki az alaphegységi szakaszban: a./ tömör, változóan repedezett, nem vizvezető kőzet b./ agyagos kitöltésű /üregben vagy repedésben/, nem vizvezető kőzet c./ üreges, erősen repedezett, agyagmentes vizvezető kőzet Ezeket bejelölve, a fúrás alaphegységi.része 3 szakaszra osztható. A szakaszok értékelését az 1. tábláza

t tartalmazza. Ebből látható, hogy felülről lefelé haladva az üreges, vizjáratos szakasz aránya hatványozottan csökken és alul gyakorlatilag már nincs is járatosság. 1. táblázat Az alaphegységi furás-szakasz felosztása Szakasz ; Kőzet tipus /%/ jele mélységköze a b c /a/ tömör agyagos üreges A \ 261 - 282 24 17 59 1 | B | 282 - 326 59 22 19 1 : c 326 - 343 79 21 i 0 ! Erre az eredményre vezetett a 15 m-es szakaszonkénti fiktiv kaverna térfogat változás mélységi meghatározása is. /Lásd: 1. ábrá

n a jobb oldali vastag görbét/ - 40 -