A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

SZLABÓCZKY PÁL: A Miskolc-Egyetemvárosi termálkút létesitésével kapcsolatos feltárás-technológiai munkálatok

alaphegység már biztosan szálban álló, de nég nea viz járatom "boltozatának" elérésére lehetett következtetni. Ubben a tömör kőzetszakaszban, 25o,9 m-ben történt a 2o3 ma átmérőjű béléscső saruzárása, palástceaentezéssel. /I. ábra/ 2. VIZHŐIlLRSÉKLET A csövezés előtti karotázs mérés során, közvetlenül az alaphegység felszínen /261,o m-ben/ mért hőmérséklet 29 C° volt. A kitűnő saruzárás és palást cementezés eredményeként sikerült a kitermelt viz hőmérsékletét 34- C°-ra emelni /látszólagos gg : lo m/C

0!/, mivel lesziváskor így nem jut be a kútba a közvetlen feaő hxdegebb /29 0° körüli/ vize. 3. VIZHOZALI Az igy elért viszonylag magas termelési vizhömérséklet mellett olyan üzemi vizhozamot kellett biztositani amivel - a lo C° körüli ivóvizhálózati hidegvízzel való keverés mellett - a tervezett 15oo t^-es versenymedencében 24- - 28 C°-os viz biztositható. A kellő vizhozam "előállitásának" egyes lépcsői a következők voltak. A csövezést és a cementkötést követően 292 m-ig, mintegy 5o m-t í'urtak "bele a héviztároló alapnegységbe, miközben 3o-í?o 7j-os iszapveszteséget kaptak. Azután mosatás, majd - rétegbeinaitás céljából - dugattyuaás történt. 3zzel kapott viz hőmérséklete csak 22 C° volt. Tehát a fúrás nem "indult be" macától! A vizhömérséklet csak a kompresszorozás során emelkedett 33 C°-ra /később 34 C lett a felszinen/. 30 órás kompresszorozás nyomán állandósult fajlagos vizhozam 11 l/p m volt, lo m-es depresszióból számolva. Azután - sürü kézi mérésekkel felvett - vízszintemelkedési görbéből már számitható volt a tározó szivárgási tényezője, Szilágyi G. /KJÍFI/ közelítő képletével, AZ eredmény: k = llo m/nap, amit a számítás becslési pontossága miatt csak nagyságrendileg lehet elfogadnunk. - 35 -