A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Rusz Ervinné - Seres János: Békéscsaba üzemeinek ipari vízgazdálkodása és a városi vízmű kapcsolata

/1783 etf/év/ volt. így a főbb felhasználók közötti arány a következők szerint alakult: ipar 38 fo, háztartás kO fa, közintézmények 22 Az ipari üzemek által közműtől vételezett vízmennyiségne

k mintegy 83 fó-át /5265 c'/nap/

a kilenc 10 n'/óra teljes vízhasználat feletti üzemek használják

» Ezek közül a legjelentősebb vízhasználók az élelmiszeriparhoz /Baromfifeldolgozó Vállalat, Hűtőház, Konzervgyár, Üditőitalipari Vállalat/, a könnyűiparhoz /Kötöttárúgyár/, a gépiparhoz /Forgácsoló Szerszámgyár/ tartozó üzemek. A kilenc nagy üzem frissvizének felhasználási célok szerinti alakulása a következő: hűtésre 20 fs, techno« lógiára 72 °ß>

t szociális célra 5 egyéb /locsolás/ célra 3 /»• Békéscsaba üzemeiből származó összes használt viz átlagos értéke 3353 en'/év, illetve 11.707 m'/nap, a~ melynek 68 közcsatornába 31 fo-a. élővízbe, 1 fo-a szikkasztásra kerül. Az előzőekben ismertetett adatok alapján megszerkesztettük Békéscsaba üzemeinek összességére a mellékelt sematikus vizforgalmi ábrát. A legnagyobb négy vizhasználatú üzemet egyenként, a többi öt 10 c'/óra teljes vízhasználat feletti üzemet összevonva, majd az összes többi 10 u'/óra teljes vízhasználat alatti üzemet ugyancsak egy egységbe foglalva ábrázoltuk. Az előzőekben vázolt helyzetértékelés eredménye alapján az ipari vízgazdálkodásban a közüzemtől vételezett vízmennyiség csökkentésének lehetőségei a 10 n'/óra teljes vízhasználat feletti üzemeknél keresendők. - 76-