A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai

Fedetlen karsztos kőzetek a felszin felöl közvetlenül szennyeződhetnek, icy igen fontos a vizEánőséiSvédelea szerepe ezeken a területeken is. xxx A 35 °C-nál hidegebb felszin alatti vi z terre 1 é si 1 eheiőség ekefc /partiszürésü, réteg és karszt/ összesítv

e /±kj3 rrLllió a'/d/ és a területi megoszlásuk függvényében vizsgálj

a a iicl^eteí megállapítható, hogy az ország területének csupán mintegy 15 /ó-án helyezkednek el a legkedvezőbb vízbeszerzési adottságokkal rendelkező térségek /rétegvíz 1, és TI. ka i,e

<gorlá.jú területek, és a partiszürésü vizek 5 ooo tf/c-nél jobb viaboszerzési adottságokkal jellemzett folyó szaka szók/ és ezekről a területekről az összes megadott lehetőség 68 a vehető igériyuo„ Az átlagos lehetőségek /karsztvíz; partiszürésü viv>:i-^ooo if'/d, rétogviz III. és IV. kategóriájú területek/ összesen a teljes megado tt készletnek kb. a 31 /o-át, az ország területén/ek J3integy 5o /í-án reprezentálják. A fennmaradó 35 /•»-nyi területen országos jelentőségű felszin alatti vízbeszerzési lehetőség nincs. A 35 °C-nál hidegebb felszin alatti vizek felszíni szennyeződésekkel szembeni különböző fokú teruészetes védettségét, i

l

l, potenciális veszélyeztetettségét /3.ábra/ vizsgálva megállapítható, hogy a legjobban veszélyeztetett területekhez /teraszok, hordalékkúpok; karsztos területek; negativ függőleges hidraulikus gradicnsü, beszivárgásra all:alras laza, üledékes területek/ ill. azok képződményeihez kapcsolódó készlet min-cegy 5o /j-n közvetlen veszélyeztetettségnek van kitéve a külső szennyezésekkel szemben és nem tekinthetők teljesen védettnek az egyes rétegvizeeszerzésre alkalmas területek sen, különösen nem a víztermelések fokozódásával. - 36 -