A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai

A kitermelt viz 21 Jj-a elsődlegesen a bányászati tevékenység biztosítása érdekében mintegy 36 helyen kerül a felszínre és ennek mindössze 35 já—át hasznosítják közvetlenül vízellátási céllal /ivó és ipari/, a többi részét vízfolyásokba vezetik. 3. A FELSZÍN ALATTI VÍZBESZERZÉSI LEHETŐSÉGEK ÁTFOGÓ . JELLEI ÍZESE, A KÉSZLETEK TOVÁBBI IGÉÍTYBEVÉTBLÉ2IEK KERETEI,FELTÉTELEI. A felszín alatti vízkészletekkel történő gazdálkodás alapja a vízbeszerzési lehetőségek, illetve a készletek további terhelhetőségének ismerete. Az Országos Vízgazdálkodási KERETTERV jelenlegi korszerűsítése kapcsán végzett regionális vizsgálatok, értékelések annak a dinamikus szemlélet nek a gyakorlati érvényesítését tükrözi, amely az utóbbi évtized czirányú vízgazdálkodási - vizkészletgazdálkodási leutatóniunkáinak jelentős eredménye. A dinamikus szemléletből következően leszögezhető, liogy a felszín alatti kitermelhető vízkészlet meghatározása csak műszaki-gazdasági ha tárfeltételek megadásával lehetséges, vagyis bizonyos határfeltételek által determinált körülményektől függő váltó zó. A fogalomhoz tartozó számított értéknek tehát meghatározott vízid.vételi módhoz és ahhoz tartozó termelési félté celekh.cz kötötten van értelme, az időfüggvény szem előtt tartásával. A dinainikus szemléletből adódóan az ország vízkészlete /felszíni és felszín alatti/ egységet képc^. A teljes kész letet az országban keletkező és a rajta átáramló készlotek alkotják. Ebből csak akkor hatol a felszín alá egy bizonyo vizmennyiség ha ezt természetes, vagy mesterséges vízelvonás előidézi. - 26 -