A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Dr.Varga Pál - Dr.Szili Józsefné - Szász Ildikó: A vízvédelmi szakhatóság feladatokhoz szükséges jellemző vízminőség meghatározása a váci felszin alatti szennyezés kapcsán

szennyezőt kizárja* A legnagyobb ós legveszélyesebb, CHINOIN okozta szennyezést a talajvíz toxicitása, továbbá a KOI /nitrát-ion aránya, mint jelzőszám jellemezte. Ezek segítségével a CHINOIN által szeny« nyezett talajviz már egyértelműen megkülönböztethető volt a háttértől és az egyéb szennyezésektől. A CHINOIN által szennye« zett terület alatti talajvízben ugyanis a magas toxicitás! értékek mellett ez az arányszám is nagyságrenddel nagyobbnak adó« dott. A magas szervesanyag-tartalmakat alacsony nitrát-ion koncentrációk kisérték /valószínűleg a szennyezett talaj és viz redukáló hatásaként/. A vizsgált komponensek közül tehát az emiitett hármat használtuk fel a szennyezett terület behatárolásához. Ezt további kémiai paraméterekkel, fenolok, OOC, is alátámasztottuk. 3.2.5. A továbbiakban ki kellett választanunk a vizsgált komponensek közül azt, ill. azokat- melyre a 28/1978. Mt.sz«>rendelet értelmében a hatósági eljárást alapoztuk. /4,5/ Hatósági eljárás ugyanis csak rendeletileg rögzitett vízminőségi paraméterre történhet, a járható indirekt bizonyítási eljárás szerint ráadásul ugy, hogy azt még a háttér-szennyezés se befolyásolja. A háttéradatokat ugyanis minden egyes esetben külön-külön le kellett volna vonni. Mivel a szennyezés befogadója a talajviz volt, ez a hagyományos, határértéket is meghaladó paraméterekkel - KOI, fenol, NH^*, stb - nem volt realizálható. Mindezek alapján a talajviz toxicitását vettük a CHINOIN-tól származó felszin alatti szennyezésre jellemző értéknek, tekintve, hogy a talajvizet ért szennyezés utáni mért értékben már a háttér okozta higitás is szerepel. A talajra kihelyezett folyékony anyag ugyanis eleve toxikus volt. A befogadóban /talajvízben/ lejátszódott az a folyamat, amelyet a toxikusság meghatározása során az analitikában gyakorlatban is alkalmazunk« vagyis, hogy mindig a háttér-vizzel végezzük a hígításokat. 3.2.6. A kémiai ós biológiai paraméterek szolgáltak segítségül a hidrogeológiai adatokkal együtt a sz£rmyezett_ te£Üle_t _beha_tá£olásához. A szennyezett terület a mellékelt helyszínrajzon - 266 -