A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Nagy János: Hajdúsági Iparművek /Téglás/ vízgazdálkodása és annak hatása a térség lakossági vízellátására

A tömény elektrolitoldatok, vegyszeres fürdók, az ioncserélók regenerátumai és egyéb szennyvizek vegyszeres kezelés és méregtelenítés után még egy szelektív ioncserélőbe jutnak, majd onnan féléves tartózkodásu, burkolt medrü tározótóba kerülnek, befogadóba vezetés előtt, A vegyszeres méregtelenítésből származó iszapokat a szennyvízből kiülepítve szürőprésben víztelenítik, majd 10 évi betározásra méretezett, szigetelt vasbeton méregtároló medencékben helyezik el. 6. ÖSSZEFOGLALÁS 6.1» A feladat megoldásának vízgazdálkodási jelentősége: A Hajdúsági Iparmüvek esete bizonyítja, hogy az 'ipartelepítésnél milyen fontos szerepük van a vízgazdálkodási szempontoknak. Vizigényes technológiával üzemelő ipartelepet, mely az élővizekre és a környezetre is veszélyes szennyezőanyagokat bocsát ki, nem szabad vízkészletekben szegény térségben és kis-, vizhozamu befogadók mentén telepíteni. Ellenkező esetben a lakosság ivóvizszükségletének kielégítését az ipari üzem tevékenysége gátolja, a környezet, a talaj és a talajviz elszennyezésével az ivóvízkészletek minősége nem garantálható. Az ipari üzem belső vízgazdálkodási rendszere nagymértékben befolyásolja a frissvizigényeket valamint a kibocsátott szennyvizek mennyiségét és összetételét. Ezért az ipari üzem vízbeszerzési vagy szennyvíztisztítási problémáinak megoldásánál elengedhetetlen a komplex vízgazdálkodási szemlélet érvényesítése, mely kiterjed az üzem belső vízgazdálkodásának vizsgálatára is, A folyamatban lévő kivitelezési munkák befejezése 1982. végére várható. A Hajdúsági Iparmüvek ipari vízellátási gondjai és a szennyvíztisztító telep szakszerű üzemeltetésével a szennyvíztisztítás problémái 1983-tól várhatóan megszűnnek. - 258 -