A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Nagy János: Hajdúsági Iparművek /Téglás/ vízgazdálkodása és annak hatása a térség lakossági vízellátására

A tömény elektrolitoldatok, vegyszeres fürdók, az ioncseré­lók regenerátumai és egyéb szennyvizek vegyszeres kezelés és méregtelenítés után még egy szelektív ioncserélőbe jutnak, majd onnan féléves tartózkodásu, burkolt medrü tározótóba ke­rülnek, befogadóba vezetés előtt, A vegyszeres méregtelenítésből származó iszapokat a szenny­vízből kiülepítve szürőprésben víztelenítik, majd 10 évi be­tározásra méretezett, szigetelt vasbeton méregtároló meden­cékben helyezik el. 6. ÖSSZEFOGLALÁS 6.1» A feladat megoldásának vízgazdálkodási jelentősége: A Hajdúsági Iparmüvek esete bizonyítja, hogy az 'ipartelepí­tésnél milyen fontos szerepük van a vízgazdálkodási szempon­toknak. Vizigényes technológiával üzemelő ipartelepet, mely az élő­vizekre és a környezetre is veszélyes szennyezőanyagokat bo­csát ki, nem szabad vízkészletekben szegény térségben és kis-, vizhozamu befogadók mentén telepíteni. Ellenkező esetben a lakosság ivóvizszükségletének kielégíté­sét az ipari üzem tevékenysége gátolja, a környezet, a talaj és a talajviz elszennyezésével az ivóvízkészletek minősége nem garantálható. Az ipari üzem belső vízgazdálkodási rendszere nagymértékben befolyásolja a frissvizigényeket valamint a kibocsátott szenny­vizek mennyiségét és összetételét. Ezért az ipari üzem vízbe­szerzési vagy szennyvíztisztítási problémáinak megoldásánál el­engedhetetlen a komplex vízgazdálkodási szemlélet érvényesíté­se, mely kiterjed az üzem belső vízgazdálkodásának vizsgálatára is, A folyamatban lévő kivitelezési munkák befejezése 1982. végé­re várható. A Hajdúsági Iparmüvek ipari vízellátási gondjai és a szennyvíztisztító telep szakszerű üzemeltetésével a szenny­víztisztítás problémái 1983-tól várhatóan megszűnnek. - 258 -

Next

/
Thumbnails
Contents