A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)
Altnőder András - Izsó Kálmánné: A felszin alatti vízbeszerzés helyzete és fejlesztésének készletgazdálkodási szempontjai
A felszín alatti vizekkel való gazdálkodás legfontosabb szabályait az 196^.évi IV. vizügyről szóló törvény és annak végrehajtási utasítása irja elő, miszerint az igények kielégítésére egy meghatározott sorrend - népgazdasági jelentőség alapján és természetesen az indokolt szükséglet figyelembevételével szabd a felszín alatti vízkészleteket igénybe venni, illetve azok igénybevételét engedélyezni. A felszin alatti - többnyire védett - vízkészleteink ennek megfelelően na elsődlegesen az ivóvízminőségű vízigények /a lakosság ivó- és háztartási, az állatállomány ivó-, valamint az egészségügyi intézmények ivó- és gyógy vízigénye; egyéb intézmények - otthonok, iskolák, stb. teljes, üzemek szociális célú, továbbá a munkahelyi-, diák - és gyermekélelmezéssel kapcsolatos vendéglátóipar! tevékenység vízszükséglete ; az olyan üzemeli /pl» gyógyszer-, élelmiszeripar, stb./ vízszükséglete amelyeknél az ivóvizminőségü víz a tcrmoléshez nélkülözhetetlen/ kielégítésének fő forrásai és a távlatban is koll, hogy azok maradjanak. Csupán a lényegében teljesen védtelen - külső szennyeződéseknek közvetlenül kitett - talajvizek egy részét kellett eddig is és kell egyre fokozottabban a későbbiekben is kizárni az ivóvizminőségü vízellátásból egyre fokozódó szennyeződésük, illetve fertőzöttségülc miatt. Az előbbiekben felsorolt ivóvizminőségü igények lcielégitésc után a még rendelkezésre álló "ivóvizminőségü" felszin alatti vízkészletnek egyéb /igy pld. - ipari toclinológiai/ célokra történő felhasználása csak akkor és olyan 1 elkötéssel engedélyezhető, ha más készletből /szennyezett, gazdaságosan nem védhető, vagy speciális eredetű tulajdonságai miatt "ivóvizminőségü "-11 ek nem tekinthető felszin alatti vízből; felszíni vízből/ gazdaságosan nem elégíthető ki, illetve újabb ivóvízminőségű igények felmerülése esetén a vízhasználat kártalanítás nélkül korlátozható, vagy megszüntethető. - 23-
