A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Dr. Varga György: Áttekintés a vízellátási-csatornázási szakágazatok információt adó műszaki szabályozási anyagairól

A hazai szabványok előzménye nemzetközi szabvány /pl. ISO, KGST SZT/ is lehet, amelyeket honosítási eljárással vezetnek be. Azokat a KGST szabványokat /fcGST SZT-ket/, amelyeket hazánkban is alkalmaznak, a honosításkor MSZ KGST betűjellel látják el, a szabvány számjele és jóváhagyásának évszámjele megegyezik az eredetivel. Például az MSZ KGST 384-76 jelzetű szabványt az MNK 1978. december 22.-én fogadta el és 1979. julius l-t<51 lépett hatályba. Visszatérve a műszaki szabályozási kiadványok leirt é3 elterjedt szűkebb fogalmára, figyelembe kell venni az újabb, szélesebb értelmezést is, E szerint a felsoroltakon túl bele tartoznak a tipizálás dokumentumai £KJ: 1.1.4. Országos_ HOT Magyar Országos Típustervek Kötelező, részben ajánlott 1.1.5. Ágazati ieJLlegű A villamosenergiar-ipar területén a VÁT-ot alkalmazzák. A vízügyi ágazatban 1978-ig a VÍZITERV Házi Típustervek /VHT/, majd a Vízügyi Házi Típustervek /VIZHT/ terjedtek el, amelyek kiviteli tervnek megfelelő részletességnek és nem kötelezőek. 1.1.6. Vállalati A vízügyi vállalatok és vízügyi igazgatóságok belső, ismételt használatra házi terveket készítenek: Célsze^Áí Terveket /CT/, Házi Terveket /HT/ stb. Ezek kötelező használatát saját szervezetükre vonatkozóan előírhatják. Az 1.1.2.1. pontbeli kiadványok létrehozásában a Magyar Hidrológiai Társaság 1980 óta működik közre: értékeli a műszaki szabályozási kiadványok készítésének éves terveit; az egyes témákra szakértőkből álló szakbizottságokat bíz meg, amelyben a Társaság képviselője is résztvesz; a rendezvényein lehetőséget biztosít a műszaki szabályozással összefüggő kérdések publikálására. A következőkben leírtak a műszaki szabályozási kiadványok szélesebb értelmezését tételezik fel. - 14 -