A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Települési és vízipari vízellátás – csatornázás kapcsolata (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Nagy Mária - Hizsnyik Géza: Ivóvíz nitrátmentesitése

A kísérletek két különböző méretű oszlopon /"A", "B" oszlop/ párhuzamosan folytak. A két oszlop töltete eltérő volt. Az "A" oszlopban kisebb 0-jü, rövidebb PVC csövek voltak. Kísérleteinkhez hálózati vizből előállított modellvizet használtunk. A modellviz foszfátot, /KH

oP0^-ot/, szénforrást és természetesen nitrátiont tartalmazott .'/l60 mg/l/. Gyakorlatilag teljesen nitrátmentesitett víz elérése volt a célunk. A denitrifikáló kolonna hőmérsékletét a rajta átáramló ivóviz szabta meg, mivel viszonylag nagy térfogatáramokat állítottunk be, A tölteteken előzőleg steril körülmények között Pse^ldomonas aeruginosa baktériumot szaporítottunk el. Először glükózt alkalmaztunk szénforrásként, A gyorsan elszaporodó baktériumok gyakori üzemzavart okoztak, A tölteten idegen, nem denitrifikáló mikrokultura is megjelent, és akadályozták a denitrifikáló baktériumok működését, így célszerűbbnek látszott lasabban mc

tabolizálható, de szelektívebb szénforrást alkalmazni, Propionsav, majd nátriumacctát szubsztráttal kísérleteztünk a továbbiakban, Propionsav szénforrást alkalmazva a töltet állaga megfelelőbb, kevésbé nyálkás, túrós flokulomot alkotnak a baktériumok mint nátriumacctát alkalmazásakor. Megállapítottuk, hogy a kisebb j^-jü tölteten nagyobb baktérium koncentráció alakult ki, igy nagyobb az elérhető nitrátlebontás sebessége. Biológiai denitrifikálással teljes nitrátmentesités érhető el a megfelelő körülmények megválasztásával a gyakorlatban, A denitrifikálás ivóviztisztitásban való alkalmazásának feltétele, a nitrátmentesitett viz megtisztítása az eltávozó mikróbasejtek illetve netabolizis termékeiktől. - lo -