A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Péter Gábor: Üzemi vízgazdálkodás értékelésének fejlődése, fontosabb mutatók és azok hasznosítása hazánkban

kelctől. A naturális mutatók esetenként változhatnak, de ezekből képzett arányszámoknak bizonyos stabilitást, vagy adott tendenciát kell követni. így például a viztakarékossági tényező / / értéke - jó üzemi gazdálkodás mellett elvben csak növekedhet az ipari termelés és az üzemi vízgazdálkodás fejlesztése során. Hasonlóan a értéknek is növekedő tendenciát kell mutatnia azzal együtt, hogy a fricsvizhasználat csökken, illetve azonos marad, vagy kisebb ütemben növekedik, mint értéke. A tényező esetében is bizonyos állandóságot tételezhetünk fel. Tehát a mutatók valamilyen rendellenességre hívhatják fel figyelmünket, mely adott esetben vagy az üzeni vízgazdálkodás, vagy az adatképzés terén lépett fel. E jelzés alapján intézkedések tehetők, amelynek első lépése a rendellenesség kivizsgálása. Ez esetben tehát aktiv, operativ mutatóképzésről van szó, és nem passzív regisztrátumról. Célszerű a vízgazdálkodási jellemzők és e három mutatószám rendszeres kimunkálása és mozgásának figyelemmel kisérése, a közöttük lévő törvényszerű kapcsolatok feltárása. A vízgazdálkodási jellemzők és a mutatók összefüggésének képi bemutatására példaként egy iparág, a kohászat vízgazdálkodásának fejlődése cimü 1. ábra szolgál /6/. Hangsúlyozni kell. azonban, hogy hasznosítható mutatók képzésének alapja a i..egbisható adatszolgáltatás. Az ipari vízgazdálkodás fejlesztése érdekében a mielőbbi cél a mutatókra támaszkodóan adatáramlás folyamatának kiszélesítése, bekapcsolva abba a leginkább érdekelteket. így az ipari üzemeket, vizügyi igazgatóságokat, adatfeldolgozó intézményeket /pl. tervező irodák, Vízgazdálkodási Intézet/, főhatóságokat /OVH/ érintett minisztériumokat stb. A 2. ábrán bemutatok egy lehetséges példát /o/, mely ipari _ Q- _