A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)
Péter Gábor: Üzemi vízgazdálkodás értékelésének fejlődése, fontosabb mutatók és azok hasznosítása hazánkban
stb. igények lépcsőzése/ ezzel a lehető legkevesebb szennyviz kibocsátás és igy a természetes vízkészletek védelme. Itésrészt a már igénybevett jóminőségü vizekből minél több vis felszabaditása üzemen belül /pl. ivóvizhasználatra/ vagy azon kivül a természetes ivóvízkészletek átengedésével. Mindehhez járul az üzemeltető részéről a vízpazarlások megszüntetése, a vízveszteségek minimálisra való csökkentése. Népgazdasági ériek fűződik tehát ahhoz, hogy az üzemi vízgazdálkodás minél általánosabbá váljék és ki 1terebélyesedjék. A rendkívül szerteágazó nehéz feladat sikeres végrehajtásához nagyon sok feltétel szükséges. Egyik legnehezebb feladat - sok egyéb mellett - a vizigények reális meghatározása. Több alkalommal hangsúlyoztam, hogy kiviteli tervekhez irodalmi ipari viz normatívákat használni nem lehet. Az üzemi technológia közismerten ugyanazon célra is nagyon sok féle lehet. I.Iindig az adott helyen és időb-vn alkalmazott vagy tervezett berendezésre kell megállapitani az üzemi technológussal együttesen a vizigényeket. Tehát azt a teljes termelési vizigényt, mely túlzott biztonság nélkül tartalmazza azt a vizmennyiségi, minőségi, hőfok, keménység stb. igényt, mellyel a berendezés kellő biztonsággal üzemeltethető. Tapasztalatom szerint ugyanis a túlméretezések, a fölösleges áttervezések okainak nagy része erre vezethető vissza. A reális vizigény megállapitás kardinális kérdés, a kiértékelés egyik legfontosabb jellemzője. Épp ezért neveztem az 1963. évi előterjesztésemben e termelési vizigényt redukált elméleti vizigénynek. /RE\r / Aai az üzemi vízgazdálkodás kiértékelését illeti, már a hatvanas évek elején nélkülözhetetlennek tartottam olyan mérőszám bevezetését, mely lehetőséget biztosit egyszerű módon olyan tájékoztatásra, hogy miképpen áll az illető üzem a belső vízgazdálkodásával, a víztakarékossággal. - 9o -