A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Péter Gábor: Üzemi vízgazdálkodás értékelésének fejlődése, fontosabb mutatók és azok hasznosítása hazánkban

ümrr viz&sirfXBOtás te:'::::KÉSÖÍEK ikjlőiöej, ronrosAsa I,rj.:.'ijc"l ÉS AZOK HASifirOSK/.SA. HAZÁIÉBAN PÉTER GÁBOR MÉLYÉPTERV Általánosan, köz ismert, hogy az ipari üzemel: vízhasználata és vizigényeinak kielégi térje milyen nagy befolyással van az ország vizkoszletgazdálkodására. Ez elsősorban abból adtaik,.. '-Ogy az ipar, a mezőgazdaság és települések fogyasztását jóval megelőzve a legtöbb vizet igényli. A friss viz felhasználásban is az ipar az éllovas. •_;ermé. netes folyamat volt az, hogy azok az ipari üzemek, moly ek a közüzemtől nem kaphattak elegendő vizet vagy magul: gondoskodtak saját vízellátásukról, vagy takarékosabb vizh.sználr.tot vezettek be. As ipartelepüléstől függően, főként viz bon szcgcr.y területeken az üzemek már kezdetben rákényszerültek a belső vízhasználatuk ésszerűbb kialakítására, hogy ezzel a nagytávolságról szállított drága vizzel takarékoskod janak. Ast lehet mondani, l>ogy elsősorban a kényszer volt az, ar.ely a víztakarékos vízhasználatot, az üzemi vízgazdálkodás. . liéayoBoritette/l/. A másik befolyásoló tényező, mely különöse.' az utóbbi időben hat, a környezet és vízvédelem szabta korlátozások, nelyek pénzügyi szankciók révén /büntetés/ ösztönzi az ipart a. szennyező források megszüntetésére, akár szennyvi: tisztító megoldásával, al:ár az ésszerűbb, takarékos üzemi vi:: gazdálkodás bevezetésével. A harmadik tényező, mely az üzemeket az előbbi két kényszerítő hatáson tul a vízhasználatul: kialakításánál elsősorban vezérli: a gazdaságosság. Ez utób'ci döntő mértékben befolyásolja az ipari üzenek vízgazdálkodását