A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)
Dr. Haszpra Ottó–Dr. Papp Gábor: Egy 70 m magas iraki völgyzárógát 810 m3/s kapacitású törttengelyű energiatörő műtárgyának modellkísérletei
tasztrófával szembeni biztonságának növelése céljából az árvízi túlfolyó mütárgyrendszert úgy módosították, hogy az a 10 000 éves gyakoriságú 810 nf/s vízhozamot le tudja vezetni. A terveket egy, az iraki Öntözésügyi Minisztérium által felkért nemzetközi Szakértő Bizottság készitette. Az új energiatörő medencesor alaprajzi kialakítását a 2.a. ábr a mutatja. A 2.b. ábr a számainak jelentése: (T) völgyzárógát, (?) tölcséres bukó és függőleges akna, (3) az árvíz-, az építési víz levezetésé" és a fenéküritést biztosító alagút, (4) a kísérlet alkalmával kialakított energiatörő medencesor, (jT) az alagút alaprajzi vonalvezetésének változata abban az esetben, ha a törttengelyü energiatörő medencesorral a kívánalmaknak megfelelő mértékű energiatörést és a műtárgy végén a homogén sebességeloszlást biztosítani nem lehet. A 2. pontba n ismertetett kísérleti tapasztalatunk, továbbá az energiatörő medencesor alaprajzi elrendezése és a bukó formák több változatának egyszerű és gyors kipróbálhatósága miatt a 2.a. ábr a szerinti főkiviteli tervet először 1:140 méretarányú * kismintán vizsgáltuk. Az energiatörő medencesor szintén nem bizonyult kielégítőnek, mert benne jelentős holttdrek keletkeztek - így az energiatörő hatása rossz volt továbbá 0-6 m/s közötti inhomogén sebességeloszlással bocsátotta az árvizet a mederbe /L. 3. ábr a/. A cél elérése érdekében az energiatörő medencesor alaprajzi elrendezésében, az oldalbukó kialakításában és az alvízi medencében módosítást alkalmaztunk. Az energiatörő medencesort alaprajzilag a felvízi medence tengelyével párhuzamosan 7 m-el balra eltoltuk /L. 3. ábr a/. Több eltolás közül a 7 m bizonyult a legjobbnak. Az eltolással növeltük a felvízi medence energiatörő hatékonyságát, benne a vizugrás létrejött, holttereket nem tapasztaltunk. Az oldalbukó tengelyének irányát alaprajzilag az alvízi medence tengelyére merőlegesen helyeztük el /L. 3. ábr a/, mig a koronát magasságilag balról-jóbbra emelkedően képeztük ki /L. 4. ábr a,' 2-2 metszet/. A különböző emelkedésű bukókkal végzett vizsgálat eredményét a 3. ábrá n szemléltetjük. A bukókoro- 29 -
