A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Ránky Ernő–Lőrinc Andrásné–Hrehuss György: A tassi zsilip és az itt alkalmazott alaptest megerősítése

la és az alsó támkapu együttes kezelésével történik, a billenőtábla zárásával,vagy vízszintesre fektetésével. A Ráckevei /Soroksári/-Duna vizszintjét meghaladó Dunai vizállások ill. a hajózózsilip javitása idején ideiglenesen betétgerendás elzárást kell alkalmazni. Az eredeti gall-láncos betétgerendamozgató szerkezet sorozatos meghibásodása miatt, valamint a betétgerendák mozgatásának megkönnyítésére és biztonságosabbá tételére 1972-ben egy ÉPGÉP VB-lo.tipusu bakdaruból átalakított, egyoldali konzollal biró daruszerkezetet épitettek. A betétgerenda-tárolótér bővités, a sinpálya és a darulábak alapozása a meglévő n^tárgyelenekhez igazodva egyedi megoldásokkal készült, különböző alaprajzi kialakításokkal. A tárolótér és a sinpálya alapozási sikja terepszint alatt 2 80 cm / 97,4 mAf/ , a talajra jutó igénybevétel 1,25 kp/cm Adaruszerkezet lábainak k .lönböző méreta alaptestei egységesen a terepszint alá 1,2 m—re / 9^,8 mAf / lettek alapoz— 2 va, 1,1 kp/cm átlagos talajigénybevétellel. Az alapozások építése során észlelték, hogy a talaj teherbírása kisebb a tervezettnél, ezert kútgyír^k süllyesztésével igyekeztek az alapozás sikját mélyiteni. Már 1975-ban tapasztalták a sinpálya süllyedését, majd a darupálya lábainak egyenlőtlen billenését. 1976-ra már a tárolótér felépítménye is használhatatlanná vált. 1977 év elejére a betétgerenda-tároló Duna felöli alapteste loo-12o mm-t, a külső alapteste 5o-4o mm-t Süllyedt. A darupálya pilléralapjainál az 1.számú lábé 52mm-t, a 2.számú lábé 46 mai-t, a 5. számú lábé 8 mia-t süllyedt.A 4.számú láb nem mozdult el, mert az a régi épitmény szárnyfalait összefogó fejgerenda fölé épült. A 2.sz. lábnál volt a helyzet a legkritikusabb, mivel a legnagyobb nértéku süllyedés - 225 -