A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vízépítés (Debrecen, 1982. június 23-25.)

Hrehuss György–Lőrinc Andrásné–Kaba Miklós: A Kvassay zsilip felújítása almazott alaptest megerősítés

jeges árviz óta már csak a hajózsilip része működik. Ezen biztosítják az Üzemszerű vizlebocsájtást is. A Kvassay zsilip műtárgy-csoportjáról elmondhatjuk, hogy az ország egyik legrégibb és a vízgazdálkodásnak szinte minden összetevőjét - vízkárelhárítást, ipari- és mezőgazdasági vízhasznosítást, vizerőhasznositást, vízi szállítást, vízminőségvédelmet - sőt ezeken túlmenően egyéb érdekeket, mint üdülést, sportolást, horgászatot kiszolgáló műtárgya. Éppen a műtárgy komplexitása okozza, hogy a műtárgy üzemeltetőjének igen komoly problémát jelent, ha az nem minden igényt kielégítően és biztonsággal funkcionál. Elég arra g&ndolnunk, hogy a Kvassay zsilip, mint elsőrendű árvízvédelmi vonalban levő műtárgy, árviz esetén a Dunaágon túlmenően a 2.287 kni

1 kiterjedésű Budapest-Bajai árvízvédelmi öblözetet is védi. Továbbá arra, hogy Nagy Dunai kis vízállásoknál aszálykáros időszakban, amikor a legtöbb helyen vizkorlátozásokat léptetnek életbe, a Kvassay erőmű reverzibilis turbinaegysegeinek működtetésével a Dunaágban szabályozott vízszintet tartva a Dilnavölgy öntöző gazdaságai ós halastavai nem szenvednek vízhiányban. Évente 6o-7o millió tf öntözővizet szolgáltatnak ki. E két vízgazdálkodási érdek is elegendő annak indoklására, hogy a műtárgyat mindenkor kifogástalan ós üzembiztos állapotban kell tartani. A Kvassay zsilip mütárgycsoportja három részből áll; a csepeli parthoz csatlakozó hajózó-zsilipből, a pesti part menti 3 nyílású beeresztő zsilipből és a kettő között helyetfoglaló két gépegységes erőműből. Az előbbi felsorolás egyben az építési sorrendet is jelentette. Bár már elődeink is jól látták a műtárgy valamennyi kielégítendő funkcióját - Sajó Elemér ezekkel részletesen foglalkozott is - de előbb az X. világháború kitörése, majd a gazdasági válság, végfii a II. világháború késleltette az - 216 -