A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

MAJOR PÁL: A Nagy-Alföld talajvízháztartása és értékelése a mezőgazdaság szempontjából

potenciális kapcsolatának lehetőségével. [ 5 \ A le- és a feláramlási lehetőségeket vázlatosan a 3»sz. ábrá

n láthatjuk. A 4«sz. ábrá

n a talajvizáilés hosszabb időszakra eső emelkedését mutatjuk be. Ezen az ábrán megszerkesztettük az 1956-60és az 1966-75- évek két időszaka átlagos talajvizállásának különbségét. Az emelkedések értékelésekor [2] megállapítottuk azt, hogy a talajviz járásában az 1950-es évek közepétől változás állott be, mivel az előtte lévő időszak szélsőségesebb talajvízjárásához képest ettől az időponttól kezdve a talajvizjárás kiegyenlítettebb. Ugyancsak változást tapasztalhatunk egyea területeken az 1960-as évek közepétől. Elemezve az emelkedések okait, megállapíthattuk, hogy a változás kisebbik része — a hely függvényében 0 és 1 m között — a természetes tényezők változásával, ill« inkább változékonyságával hozható kapcsolatba. A változás többi része az emberi tevékenység hatásával magyarázható. Az 1950-es évek közepétől végrehajtott nagyméretű táblák kialakitása növelhette a tényleges beszivárgást, csökkentve a területről elvezetett viz mennyiségét. A nagyobb mértékű öntözések ugyanakkor növelték a talajviz utánpótlódását, de ugyanakkor lecsökkentették a talajvizből történő párolgás értékét. Az 1960-as évek közepétől a mezőgazdasági technológiák ugrásszerű fejlődésének lehettünk tanúi, amely a jelek szerint egyes területeken a talajvizállás növekedéséhez vezethetett. /Ezen a helyen most nem foglalkozunk a településeken belül sok helyen tapasztalható emelkedésekkel./ A maximális emelkedések helyenként a 4 méteres értéket is elérték, elsősorban nagykunsági területeinken. A talaj vízháztartás szempontjából ezeket a talajvizállás-változás értékeket a két időpont között lévő 12,5 év alatt bekövetkezett egyenletes változással vettük figyelembe. Az oldalirányú áramlásokat a kiválasztott terűlethatárok mentén a geológiai szelvények ismeretében számitottuk, esésértékként az átlagos talajvizállás hidroizohipszáiból megállapítható értéket használtuk fel. Az l.sz. ábrá

n a számításoknak meg- 368 -