A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

SZABÓ ANDRÁS: Az öntözés és a vízkészlet változásának hatása a talaj mikrofaunájára

3. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A talajok vízkészlete a koranyári időszakban alacsony /11-18 tf%/ /2. táblázat/. Ekkor a mikrofaunát elsősorban a Flagellaták alkotják. A Ciliaták és az Amöbák száma kicsi, sőt a szologyosodott szolonyec talajban nem is voltak kimutathatók. A májusi öntözés hatására az öntözött parcellában a nedvességtartalom 36,7 tf%-ra emelkedett /az öntözetlen kontroliban 18 tf%/. Hatására a mikrofauna összegyedszáma jelentősen megnőtt /3. táblázat/. A Protozoon fauna zömét most is az Ostorosok adják, de mellettük az Amöbák és Csillósok mennyisége is jelentős /Ciliata: 38oo ind/g/. Ez az ugrásszerű emelkedés a véglények nagy vitalitását bizonyltja. Az öntözés után a talaj vizkészlete a párolgás és az elszivárgás ' miatt csökkent /28,9 tf%-ra/. Ezzel együtt a Protozoonok mennyisége is változott. Ezért egyrészt a kisebb vizkészlet, másrészt a populáció összetételének változása a felelős. A csillósok száma ui. alig esett, igy valószinüleg ezek fokozott táplálkozása is /ragadozók, baktériumfalók/ hozzájárult az egyedszám csökkenéséhez. /Az öntözetlen parcellában a biológiai aktivitás igen alacsony./ Hagy változást jelentett a mikrofauna életében a juniusi és juliusi esőzés /átlag mm: junius 76,5 - julius 129,1/. A csapadék hatására bekövetkező vizkészlet növekedés a mikrofauna nagyfokú aktiválódásához vezetett, - különösen a csernozjom talajban. Bár a szikes talajok véglényei is gyors szaporodásnak indultak, itt a kémiai és fizikai állapot /összetétel/ gátolja a változatos, nagylétszámu együttesek kialakulását. Erre más talajtípusoknál is találunk példát /ll/. Mindegyik talajtípusban a Flagellaták és az Amöbák vannak elsősorban túlsúlyban, de mellettük a Ciliaták is relative nagy számban jelentek meg. Ez azt bizonyítja, hogy az alacsonyabb fejlett- 82 -