A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

MAJOR PÁL: A Nagy-Alföld talajvízháztartása és értékelése a mezőgazdaság szempontjából

meg becsülni 1 év átlagosnak tekinthető vizháztartási paramétereit. Kedvező viszont az a körülmény, hogy 1975 óta a kidolgozott kutcsoportos észlelések mintegy 13 állomása épült meg, szolgáltat adatokat. Igy a különböző körülményekhez tartozó vizháztartási paraméterek a kutcsoportok területére számithatók, és igy az egyes tényezők nagyságrendjéről ma már helyes értékítéletünk alakulhatott ki. ! 1 : Talajvizháztartási egyenletünket az alábbiak szerint Írhatjuk fels B + 1

H + MJJ = P + L_, + l-h, + A V ahol B a tényleges, a talajvízbe lejutó beszivárgás, a vizsgált térrészre oldalirányból érkező szivárgás, ü a vizsgált térrészre alulról érkező feláramlás, P a talajvízből történő párolgás a vizsgált tér területén, L-, mint L„i de az oldalirányú elfolyás, lh tl ll_ a vizsgált térből lefelé történő leszivárgás, A V az egy év alatt történő talajviztározódás. A Nagy-Alföldön a vízháztartás területegységeinek lehatárolását, és az ezekre vonatkozó vizháztartási elemeket az 1. sz. ábránko

n láthatjuk. A területegységek kijelölésekor a legdöntőbb szempont a rendelkezésünkre álló ismeretanyag területi eloszlása volt. A területegységek kijelölése során a 2°sz. ábrá

n külön választottuk azokat a területeket, ahol a talajvíz nem szabad felszínű, hanem nyomásalatti. E térkép szerkesztéséhez felhasználtuk a dr.Rónai András szerkesztésében és a UÁFI kiadásában készült az "Alföld Pöldtani Atlasza" elnevezésű térképezési anyagokat. ^3_][4l A rétegvizekkel való kapcsolat pozitív, vagy negatív jellege miatt külön területelhatárolást nem végeztünk, ezt minden részterületnél önállóan mérlegeltük. Itt kell megemlítenünk, hogy 197Ö óta foglalkozunk a Tiszántúl különböző területein a talajvizek és a közvetlenül alattuk elhelyezkedő rétegvizek - 365 -