A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

VÁRNAI ZSUZSANNA: A mezőgazdaság kemizálása és a környezetvédelem Nógrád megyében

ból. A vizsgálat sorozat eredményeképpen megállapították, hogy a védőterületen belül 80 kg/ha nitrogén hatóanyagtartalmú műtrágya felhasználása még nem veszélyezteti a vízbázist. A megye vízellátásának megoldásában ogyre nagyobb szerep vár a felszíni vizekre települt tározókra. A terület gazdag kisvízfolyásokban, két nagyobb vizgyüjtője van, az Ipoly ós a Zagyva. A Környezet és Vizminőségvédelmi Osztály több évre tervezett munkaprogram részeként 1980-ban a Lókos-Jenői patak vízminőségének helyzetét mérte fel /l/, majd 1981-ben az Ipoly magyarországi szakaszának mellékvizfolyásait /2/. A Nógrád megye kisvízfolyásainak vizsgálata ezt megelőzően csal: a rendkívüli szennyezések alkalmával, pontszerű mintavétellel történt. A térség szonnyezőforrásai külön-külön ismertek, Cl G OTíOlv hatása a kisvizi befogadókra összességében nem volt vizsgált. Számos I:i3vizfolyás ömlik az Ipolyba, ezek egyrószc csak időszakos, más része elenyésző vízmennyiséget szállit. Az 1981-ben végzett vizsgálatok alapján olyan összeállítást készítettek, amelyben azokkal a patakokkal foglalkoztak, amelyek vízgyűjtőjén ac ipari, mezőgazdasági és kommunális szennyezőforrások koncentráltan jelentkoznek. Az Ipcly magyarországi mellékágai közül legjelentősebb a Lókos-patak. Diósjenő közelében ered és Dejtár határában ömlik az Ipoiyba. A Cserhát és a Börzsöny közé ékelődő nógrádi dombvidék sürü vízhálózatának tengelye. A Lókospatak vízgyűjtő rendszerét jellemzi, hogy csak részben alkalmas mezőgazdasági tevékenység folytatására. Az iparosodás mértéke jelentős, ami a vízfolyások komoly szennyeződését jelenti. Az ipari szennyvizek okozta terhelések egyértelműen a nagyobb településekről, mint Tolmács, Rótság, Honihány származnak az ErsekvadUcrt környezetében adódó szennyezés inkább mezőgazdasági eredetű. A vízfolyásokat érő jelentős szennyezés a szennyvíztisztítás korszerűtlenségének a következménye. A Lókos-patak felső szakaszáról a vizsgálatok alapján megállapították, liogy az esőzések idején utegnő a hordalék szállítás és a szcrvesanyagkonccntráció. Feltűnően magas volt az ammónium és a nitrát-ion koncentráció. - 360 -