A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

DR. KONTUR ISTVÁN: Sztochasztikus csapadék-párolgás-talajvízállás modellek

1. BEVEZETÉS Magyarország jelentős része sík, alföldi terület. Ezeken a területeken a talajvíz a felszíntől néhány méterre /1-6 r./ helyezkedik el. A talajvízállís nagy mértékben befolyásolja a •mezőgazdasági termelést, a termelés szinvonalat. A talajvízjárás hatása a mérnöki létesítményekre, az épületekre ser: elhanyagolható. Sok helyen lakossági és mezőgazdasági vízigényeket is talajvízből elégítik ki, a talajvízjárás elemzése itt is fontos. A talajvízjárás elemzésének nagy hagyományai vannak Magyarországén. Az első rendszeres észlelőhálózaif%iég 1934-3ö-barj Rohringer Sándor műegyetemi professzor létesítette. Ez az alaphálózat azóta sokat fejlődött, az észleléseket és azok feldolgozását a VITUKI végzi. Az észlelések 3 naponta történnek. A talajvízjórások elemzésével több kiváló hazai kutató foglalkozott. A vízgazdálkodási beavatkozások, duzzasztó művek építése, halastavak és öntözőrendszerek létesítése, a csatornázás fokozottan fordította a figyelmet a talajvízjárás elemzése felé. A Magyar I'agy Alföld a Pannon Tenger feltöltődésével keletkezett. A talajvíz viszonyok szempontjából minket érdeklő felsó réteg erősen heterogén elsősorban a Tisza üledékétől tevődik ki: honokos, iszapos, agyagos rétegek váltogatják egymást, meglehetősen szeszélyes területi elhelyezkedésben. SÍk terület ellenére jól kimutathatók a felszíni víz összegyülekeznének vonalai. .. felszín kisebb, nagyobb hullámzásét /1-2 dm/ion/ természetesen követi a talajvíz felszíne is. Éppen a kia esések következtében már a felszíni viz esetében is gyakran "alattomosan" gyűlik össze a felszíni víz és okoz elöntésedet. Ugyanígy a talajvízszint csekély esése következtében c vízszintes áramlás nem jelentős, ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni, egy-egy terület vízmérlegének számításakor. - 115 -