A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

ERCSÉNYI LAJOS: Öntözőrendszerek üzemirányítása

ra mutató) vektorokba rendezhetjük ugy, hogy: eÍ - (

Mi,kl

cMMi,kN vM

c) aholt E

i - az előrecsatlakozó vektor i. eleme M^ az előre csatlakozó szakaszok sorszáma

1 G - gravitációsan ellátható szakasz SZ - csak szivattyúval ellátható szakasz C - nincs további csatlakozás X Elágazásnál (ahol 3 M. v és^M E. =M. .. (n+l)+IÍ, .. ljK 1 j i- 1 ,' 11 K 1,1 n - szakaszok száma A példánkra felépített A mátrixot, az E ps H vektorokat a 2.sz. ábra szemlélteti. A közölt rendszerháló leképzési eljárásnak elsősorban számítástechnikai szempontból van jelentősége, ugyanis igen tömören irja le a szakaszok csatlakozását akár a befogadótól távolodva, akár ahhoz közeledve. Redundancia-mentes, s a vektorok elemeiből nodulo(n) müvelettel a kívánt sorszámok előállíthatók. 2.1.2. Szakaszok adatállománya A hidraulikai modellek működtetéséhez a csatornaszakaszok jellemzőit rendezett adatállományban kell rögziteni. Ennek tartalmaznia kell egyrészt a változatlan értékeket (ezekt böge-szám, max. vízszállító kapacitás, megengedhető legnagyobb-, legkisebb vizasint, fenékesés, rézsűhajlás, fenékszélesség, hossz, fenékszint, Strickler-Iúanning tényező), illetve a számított és változó adatokat (ezek: tényleges vízhozam, szükséges vízállás). 2.2. Hidraulikai számítási modellek A rendszerek fejletsségétől, illetve a rendelkezésre álló adatoktól függően az üzemirányításra felhasználható modellek két csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozó statikus modellek többnyire csak tájékoztató eredményeket szolgáltatnak a várható kapacitás-kihasználásról.és a rendszerben a vízfelszín alakulásáról. A dinamikus modellek a rendszerek állapotát nem-permanens vizmozgást vizsgálva kívánják leírni. Dolgozatunkban az első csoportba tartozó két modellre teszünk javaslatot. - ÍO -