A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

ZEMPLÉNYI ZOLTÁN: A hazai és külföldi mezőgazdasági vízgazdálkodási tervezési tevékenységeink kapcsolata

A múltban a tervező k kizárólag " hazai pályán játszottak",: itthon tanultak, itthoni tapasztalatokat használtak fel ós itt­honi feladatokat oldottak meg. Külföldre- ha tekintettek - csak azórt tekintettek, hogy ott nem találnak-e olyan megoldásokat, amelyek az i tthon i viszonyaink között az itthon i feladatokra netán jobb megoldást Ígérnek, mint az eddigi eljárásaink. En­nek következtében az az ismeretanyag, amelyből minden tervezés kiindul, szinte kizárólag hazai tapasztalatokon nyugodott és hazai körülményekre vonatkozott. Tervezőinknek tehát, abban a történelmi pillanatban, amikor a nemzetközi műszaki-gazdasági tervezés porondjára lépnek, lé­nyegében a hazai talajon termett tudás és tapasztalat áll ren­delkezésükre. Ez a tudás és tapasztalat azonban, a sikeres export-tervezés érdekében, sok fontos ponton kiegészítésre szo­rul. Ennek oka ez, hogy egy külföldi project vonatkozásában, általában és jelentősen: - a hazaitól eltérőek a természeti addottságok - eltérőek a projectet befolyásoló társadalmi-gazdasági adott­ságok - eltérőek a tervezés előirt vagy elvárt módszerei - mások a teruházás eszközei és módszerei A tervezőnek tohát új, kiegészítő ismeretekre van szüksége. Honnan és hogyan jusson ezekhez hozzá? Mielőtt ezzel a problé­mával tovább foglalkoznánk, egy széleskörű pillantást szeret­nénk vetni a sikeres tervezési munka végzésének általános fel­tételeire. Ezt cész8rü megtenni márcsak a dialektika kedvéért is: hogy felvetett kérdésünk közvetlen összefüggéseit is lát­hassuk. De inkább azért tesszük ezt, mert szükséges rámutatni, hogy felvetett kérdésünk - önmagában bármilyen fontos legyen is- csupán egy részletkérdés. Hint minden részletkérdés, azzal a természettel bir, hogy megoldatlansága megekadályozza az eret­- 101 -

Next

/
Thumbnails
Contents