A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. PAJOR GÉZA: Bük gyógyfürdő fejlesztése a higiénés intézkedések tükrében

1.Idényjellegű, helyi fürdő létesítése 1.1. &_^t_furása A két világháború közti időszakban a szénhidrogén kutatásokra irányuló fúrásokkal megkezdődött gyógyvizbázisaink kialakulása, ami nagy intenzitással a második világháború befejezése után folytatódott. A kutató fúrásokat Vas megye területén 1954-ben kezdték meg, amelyek legnagyobb része olaj- ée földgáz, sőt még héviz szempontjából is meddőnek bizonyult. Bük és Bő községek között 1957-ben került sor a fúrásokra. Az egyiknél,amely Bük község külterületére, de mindkét községtől közel egyformán 3 km távolságra esett, hévízre bukkantak. A fúrást 1282 m-eo mélységnél abbahagyták és azt a kútfúrói elvonulásuk előtt vastag betondugóval lezárták. A helybeli lakosság már a fúrás időszakában értesült arról, hogy a kut vize magas hőfokú és különleges vegyi öuzszetételü. A büki tanácsi ós társadalmi szerveknél gyorsan megfogalmazódott egy helyi jellegű idényfürdő létesítésének gondolata. Rövidesen a megyei tanácsi és társadalmi szervek közreműködésével erőfeszítéseket tettek országos szerveknél, hogy a lefojtott hévizkut újbóli megnyitását engedélyezzék. A kut megnyitására I960.decemberében került sor, amikor is a héviz óriáBi robaj kíséretében kb.60 m magasra felszökve tört a felszínre. Az embertörza vastagságban kizóduló ós 58°C hőfokú viz nyomását a talajszinten 10-12 atmoszférára, a percenkénti vízhozamát 3.500 literre becsülték. 1.2. A_vig_összetétele_és_változásai Az Országos Közegészségügyi Intézet szakemberei rendkivül rövid idő alatt a helyszínre érkeztek. A vízminták vegyelemzését követően jelezték, hogy a héviz oldott ásványi anyagainak mennyisége 5.076 mg/l. A további vizsgálatok az ásványi anyagok jelentős növekedését igazolták: 1973-ban már 6.164 mg/l, 1979-ben 9.703 mg/1. Tekintélyes mértékben a nátriumklorid mennyisége növekedett. Vegyi összetétele alapján a vizet a kalclum-magnézium-hidrogénkarbonatos, nátriumkloridos, fluoridos és szénsavas hévizek csoportjába soroljuk.A héviz kőkiválásra rendkívül hajlamos. A kiválás sebessége átlagban 0.8 - 2.0 mm/nap. Ez a körülmény hasznosítását nagyon megnehezítette és napjainkban is nehezíti. A héviz még metánnal és vasra agresszív tulajdonságokkal ie rendelkezik. 1.3'. A_fUrdő_tele£ltése_és_tervezése A héviz feltörését követően a legelső intézkedések egyike az mtsz kukoricaföldjére zuduló nagytömegű héviz elvezetése volt. A helybeli lakosság a vízügyi szervek irányításával társadalmi munkában kb.1000 m hosszú árkot ásott ki a Répce folyóig. Az árokban, amelynek kezdeti szakaszán a viz hőfoka 40-45°C is volt, sokan megfürödtek és számosan csodálatos gyógyulásukról számoltak be. A hirek megerősítették a Községi Tanácsot abban a szándékában, hogy a megyei és a járási tanácsi, valamint a társadalmi 95