A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

DR. LENGYEL LÁSZLÓ: A fürdőfejlesztés eredményei és iránya Somogyban

tanácsi ós termelőszövetkezeti vezetőket is. Zömében a feltárók által hátrahagyott ós a helyiek részére felajánlott létesítmények hasznosítására, valamint a lakosság által felajánlott társadalmi munka igénybevételére támaszkodva - igyekeztek az igényeket kielégíteni, s kezdetben legalább egy termálmedencét, majd - a későbbi évek folyamán azt tovább bövitve - a helyi termálfürdőzés feltételeinek minimális feltételeit megteremteni. Az 1950-es évek elejétől, /de főleg közepétől az 1970-es évek elejéig - a már meglévő nagyatádi és csokonyavisontai termálfürdők mellett - sorra létesültek megyénkben az ujabb termálvizes-fürdők ós medencék. /Pl. Babócsa, Buzsák-Csiszta, Igal, Kaposvár, Barcs, Csurgó, Nagybajom, Szulok, Kálmáncsa, Nagykorpád, Tarany/. Napjainkban termálfürdőink - me2 2 gyei szinten - már 10.3 ezer m felületü melegvizes medencével /ebből 1400 m fedett/, ill. napi 9.5 ezer fő/8 óra termálvizes fürdőkapacitással rendelkeznek. Termálfürdőink hévforrásokból /termálkutakból/ való termálviz felhasználása éves szinten - 1979-ben - már közel 500 ezer m

3-t tett ki. A termálfürdőink forgalma rohamosan növekedett; éves szinten: 1000 főben %-ban 1965-ben 378.6 100.0 1970-ben 577.8 152.8 1975-ben 669.9 176.9 1979-ben 632.9 /x/ 167.2 /x/ Ebből kb. 100 ezer ember a Társadalombiztosítási Intézet felhasználásában veszi igénybe a termálfürdőket. Megfigyelhető, hogy a tiszta levegőjű, szép környezetben, csendes kistelepülések közelében fekvő termálfürdők milyen hamar közkedveltekké váltak. Ezt jól példázza a kaposvári és az igali termálfürdő forgalmának alakulása, illetve összehasonlítása. 1000 főben %-ban Kaposvár Igal Kaposvár Igal 1968. 140.0 132.0 100.0 100.0 1970. 181.2 134.1 129.4 101.6 1975. 119.8 232.4 85.6 176.1 1979. /x/ 90.9 195.5 64.9 148.1 /x/ Kaposvár esetében a csökkenést elsősorban a tisztasági fürdőzési igény erőteljes ütemű csökkenése, Igal esetében pedig fürdő befogadó képesség korlátozása eredményezte. Megfigyelhető, hogy a termálfürdők belépése után forgalmuk /8-10 év/ rohamosan emelkedik, majd egy bizonyos forgalmi szint elérése után stagnál, ill. csökkenésbe vált át. A feltételek menetközbeni korszerűsítése után azonban ismét fellendül. /Lásd. Buzsák-Csiszta, Csokonyavisonta, stb. termálfürdők eseteit./ Ez arra utal, hogy az emliett esetekben nem az igények /keresletek/ /és főleg nem a kondicionáló, gyógyitó, utókezelő, rehabilitáló igények/ csökkenéséről van szó I Tapasztalataink 9zerint ott, ahol már sikerült az anyagi feltételeket előteremtve a termálfürdőt viszonylag korszerűbbé tenni, vagy a termálfürdő csak az utóbbi évtizedben létesült, ott a forgalom továbbra is emelkedő tendenciára 86