A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. LENGYEL LÁSZLÓ: A fürdőfejlesztés eredményei és iránya Somogyban
mellett - az utóbbi évtizedekben - egyre jobban előtérbe kerülnek /előtörnek/ a szervezet fizikai-pszichikai regenerálódás!, kondicionálás!, gyógyítási igényei. Az egyik közeimulti - bolföldi vendégkört is érintő - piackutatás szerint /5/ az érdemi információk-27 %-a - turisztikai utazása során - termál- és gyógyfürdőt is felkeresett; Jövőt illetően ilyen lehetőséget 68 %-uk /I/ igényelt. Az indítékok: megelőzés, egészség megőrzés 25,0 % kondíció helyreállítása, utókezslése 6,6 % betegség gyógyítása 27,5 % nyugodt pihenés 40,9 % Meglepő /de talán az eddig vázoltakból következően már nem is azl/, hogy az igényelt fürdőhelytipus 52,4 %-át a csendesebb, Jobb levegőjű ki9 települések mellett; s 30,7 %-át pedig a településektől egyenesen távol igénylik. 3. Somogy megye fürdőkulturá.-jának kialakulása, változása. Somogy megye fürdőkulturájónak kialakulásában a fő szerepet a szabadvizü folyók ós tavak /elsősorban is a Balaton/ Játszották. 3.1. A balatoni fürdőkultúra. A Déli Vasút /1858-1961/ megépítése, az állomások fokozatos kiépülése után - az ltíbU-es évek elejétől - sorra alakultak meg a Húraö Keszvenytársaságok, Egyletek, Társaskörök, amelyek a továbbiakban mozgatói, kezdeményezői voltak a fejlődésnek. A fejlődés nagyobb lendületet a két világháború között kapott, <3 - az 1930-as évek elejétől a II. vh. befejezéséig - a déli parti települések /ill. azok területeinek egy-egy része/ sorra nyerték el - hivatalosan is - ez üdülőhelyi minősítéseket, sőt egyes települések fürdői /B.Földvár: 1904, Siófok: 1893/ a "gyógyfürdő" elismerést is elnyerték. /Az 1940-es évek elején Siófokon pl. un. fövenyfürdő üzemelt fizikóterápiás osztállyal és fürdőorvosokkal./ Ez esetben is figyelemre méltó a nyaralók összetétele, ill. elkülönülési törekvése. A somogyi oldalon a keleti parti településsk főleg a grófok ós más főurak /különösen a magas hivatalnoki és katonai karhoz tartozók/kedvenc nyaraló helyei; /3/ a nyugati parti tslepülések pedig "minden rendű" tisztviselő, birói kar, tanárok, katonatisztek legkedvesebb nyaraló helye.' /6/. A balatcn akkori gazdái tevékenységét is elsősorban az üzleti érdekek motiválták. Sajnálatos, hogy ekkor "a balatoni fürdőtelepek nagyrésze nem arra termett, megfefelő műveltségű vezetők kezében van. Rövidlátó politikájuk abban merül ki, hogy hivatkozással a rövid fürdőévadra, a biztos vendégeiken óhajtják behajtani befektetéseik kamatát, üzleti nyereségüket. Annak érdekében azonban semmit nem tesznek, hogy a fürdőszezon minden eszközzel meghosszabbíttassák." /7/ A felszabadulás után egy ilyen "örökséget" kaptunk nyakunkba, amit megtetőzött még a II. vh. romboló folyamata. A háborús károk helyreállítása - a Jelentkező igények, ill. összefogások eredményeként - viszonylag gyorsan megtörtént; a déli balatonparti települések vendégforgalma már 1949-ben megközelítette a háború előtti vendégforgalmat. A kialakult fürdőkulturája /selymes, langyos vize, homokos parti föveny-fürdő je, mediterrán klímája, fénybősége, környezeti szépsége, stb./ közkedveltté tette a Balatont a dolgozók körében is. A szociális nyaraló férőhelyek bővítése mellett egyre nagyobb teret kapott a kereskedslmi 83
