A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

ADAMIS GÉZA: Fürdőmedencék építési kérdései

A VTZri'iSV "terve megyénként vizsgálta meg az idényeket a Viz ügyi Igazgatóságok és a Víí.!l'I adatait is figyelembevéve, de pénzügyi fedezet továbbra sem volt biztositható. A VÁTI tanulmánya már pénzügyi össeeállitást sem tartalmazott. Az Országos Vizügyi Hivatal 1977 szeptemberében készitett "A fürdőfejlesztés távlati koncepciója /1976-2000/ 30 milliárd forintban állapitja meg a fürdőfejlesztésre szükséges összeget, de a pénz biztosítására csak elveket tartalmaz, és konkrét összeg a fejlesztésre biztositva nincs./1975-ben az ország fürdőinek befogadó képessége 447 ezer fő, melyet a terv szerint 2000-ig 947 ezerre javasol fejleszteni./ A fentiek alapján egységes országos fürdőfejlesztésről nem is beszélhetünk, mert a fürdők épitésének pénzügyi fedezete igen különböző helyekről származik és igy különböző szervek igényeit, elképzeléseit vannak hivatva kiszolgálni. A fürdők fejlesztését az országban a teljesség igénye nélkül az alábbi beruházó szervek végzik: 1.1. Ke^ionál is_vizmü_ vállalat ok Hegyei Viz- és Csatornamű Vállalatok Ke^ei_fi^dővállalatok kétségtelen, hogy az üzemeltetést végző vizmüvek és fürdővállalatok egyben, mint beruházók is jól ismerik a célt, amit meg kivannak valósitani. Ezért mindinkább ők a legszakképzettebb beruházók, aJkik már nem csak a megvalósulási, hanem az üzemeltetési szempontokat és költségeket is szem előtt tartják, a beruházási cél megfogalmazásánál. A közfürdők minden ágával foglalkoznak, a strandfürdőktől, a gyógyfürdőkig. Fejlesztési alapjuk nagy részét ugyancsak a fürdők fejlesztésére hasznosítják. 1.2. aportggyesületek| sportszervek beruházási testületük az előzőeknél sokkal szűkebb, mert általánosságban csak az uszodák, tanmedencék és a szaunák területére terjed ki. A sportegyesületek is egyben üzemeltetők, sőt a létesítmények lqgfőbb használói. Feladatukat ugyancsak komoly szakértelemmel végzik. Sok sportegyesületnél az uszoda és az úszás ügye a többi sportághoz képest háttérbe szorul. Itt emlitem meg, hogy a toronyugrás és a műugrás kérdése hazánkban elhanyagolt. Ujabban épült uszodáinkban egyáltalán nincs lehetőség a műugrás gyakorlására sem. Meg kell emliteni, hogy sok sportegyesületnél részben a támogató intézmé- . nyek, részben a helyi szurkolókból alakult baráti körök nagymértékben ajánlanak fel társadalmi munkát. Ez ugyan segiti a beruházás megvalósítását, de akadályozza az egységes koncepció alapján kialakitott létesitmény megvaló^-tását. 6