A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. CSONTAI ÁGOSTONNÉ: A fürdők gazdasági kérdéseit befolyásoló településhálózati tényezők
2. A fürdőfejlesztést befolyásoló településen belüli szempontok, éa településközi tényezők Egy fürdő látogatottságát az üdülő-, regeneráló, gyógyhatást biztosító vizén kivül az ország településhálózatban elfoglalt helyét, jelentőségét is meghatározza. A fürdő és a népesség koncentrálódását jellemző településközti forgalmi kapcsolat egyértelművé teszi a látogatottság áramlását. Nem véletlen a balatoni túlzsúfoltság, illetve egyenlőtlen kihasználtság, ha a hazai korszerű közutak kiépítettségét, a forgalmi kapacitást szemléljük, s ha csupán az egyébként nem versenyképes üdülési kinálattal számolhatunk. Mind a hazai, mind a külföldi igények a jól megközelíthető, korszerű szolgáltatási színvonalon álló, s olcsóbb üdülési lehetőségek irányába áramlanak, s csupán adminisztratív intézkedésekkel a hagyományosan kialakult üdülő-fürűő-gyógyhelyek látogatottságát szabályozni nehezen lehet vagy legalábbis hatástalanul Az Országos Üdülőterületi Terv vizsgálatai arra utalnak, hogy az energiaárak emelkedése, s ezek közül a gépkocsik üzemanyagára ugy hat az üdülők látogatottságára, hogy a családok a munkanapi gépkocsihasználat korlátozásával törelednek a heti, hétvégi üdülést, pihenést biztositó mobilitási igények kiegyenlítésére. E kompenzáló szemléletnek korlátai azonban már ma is beláthatók. Ha a családok életszonvonaltartási törekvését és a jövedelemszerzési lehetőségeiket figyelembe vesszük, a jövőbeni irány egyre a tömegközlekedési eszközökre átterelődés, s a lakóhely közeli centrikus üdülés biztosítása lehet, kiegészitve esetleg egy, a települést övező 30-60 perc alatt gépkocsival megközelíthető üdülési adottságok kihasználásával. A tartós rekreációs, illetve üdülési igény kielégítése terén Magyarországon is mint európaszerte az általános szemléletet a családok olcsóbb szállásférőhely megoldások felé tolódása jellemzi hazai, vagy külföldi keretek között egyaráht s a.-természetes környezethet egyee közelebb fekvő üdülési formákat keresik. A fejlődési tendenciákból várható tehát a jövőben a fürdőkben hétvégeken a helyi népeseégkoncentráltsági területi struktúrától függő látogatottsági csúcsok megjelenése, e előtérbe kerülhet a holtági strandfürdők kiépítése is a közegészségügyileg tisztavizü vízfolyások mellett. A fürdők igénybevételét a népességkoncentráción kivül a lakossági foglalkoztatási viszonyok és a korösszetétel is szabályozhatja. Társadalmunk mai fejlettségi színvonalán életmódbeli különbség van a mezőgazdaságban dolgozók és a társadalom egyéb rétegei között. A mezőgazdasági munkák időbeni Jellegéből és a természethez közeli sajátosságából, továbbá a dolgozók korstrukturájából fakad a speciálisan elhatárolható üdülési, fürdési igény. A hétvégi, évközi üdülési igény úgyszólván kizárólagosan a lakóhelyre kor33