A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÁKOSHEGYI GYÖRGY: Uszodák fejlesztésének műszaki és gazdasági kérdései

SOROZATBAN LÉTESÍTHETŐ TAN- ÉS SPORTUSZODÁK FEJLESZTÉSE /kutatási-fejlesztési program, annak végrehajtása és az eredmények hasznosítása/ Dr. Bauer Mária - Dr. Hankó Zoltán - Szalay János Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Vízkutató és Furó Vállalat, Budapest Budapest Az urbanizáció és a lakótelepi építkezési forma terjedésével egyre inkább nőnek az Igények testmozgásra, sportolásra igénybevehet5 területek és létesítmények Iránt Is. Ehhez hozzájárul az ifjúság egészséges életmódra, sportra nevelése, melynek az uszás-oktatás bevezetése is része. A társadalmi igények kielégítéséhez az uszásoktatás fejlesztését és a lakossági tömegsportolás céljait egyaránt kielégitő, rövid idő alatt és relative kis költséggel építhető tan- és sportuszodák létesítésének műszaki feltételeit kellett megteremteni. Ez - célszerűen - tipizált módon, iparszerüen építhető, a korszerű egészségügyi, oktatási, sport és vízgazdálkodási igényeket egyaránt kielégitő, épitészeti kialakításában esztétikus és rendeltetésszerűen üzemeltethető uszodatipus kialakításával oldható meg. Az Országos Vízügyi Hivatal - az országos célok előmozdítására célprogramot indított megfelelő tan- és sportuszodatipus kifejlesztésére és egyik irányítása alá tartozó szervezetét a Vízkutató és Furó Vállalatot felkészítette ilyen uszodatipusok komplex kivitelezésére. A dolgozat a program készitését és végrehajtását Írja le, az elért eredmények ismertetésével. 1. A társadalmi-gazdasági cél A hazai fürdőkulturát sajátságos ellentmondások jellemzik. Hazánk természeti adottságai, értékes héviz kincse kedvező lehetőséget teremt az intenzív fürdőkultúra kialakításához. Budapest fürdőkulturája - amelynek kezdetei a római és a török időkig nyúlnak vissza Európa —szerte ismert volt a felszabadulás előtt is. A jelenleg üzemelő fürdők egyrésze ma már korszerűtlen, s a fürdők műemlék jellege miatt rekonstrukciójuk jelentős összeget igényel és ezért lassan halad. Ugyanez jellemzi az országos helyzetet is. Fürdőink és uszodáink jelentős hányada nem felel meg a korszerű egészségügyi, sport és. vízgazdálkodási követelményeknek sem. A népgazdaság korlátozott anyagi lehetőségei miatt az előző ötéves tervek előirányzatai nem terjedtek ki a fürdőfejlesztésre. Miután a fürdők átfogó, országos célkitűzések hiányában helyi elképzelések alapján, egyedi épitési technológiával létesültek, az ország ellátottsága nem egyenletes és nem tudja kielégíteni az lgenyeket. A fürdőkben a felhasznált viz kezelése korszerűtlen, sok helyen nem megoldott, ezért a higiénés követelmények biztosítása érdekében indokolatlanul nagy a 21