A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÁKOSHEGYI GYÖRGY: Uszodák fejlesztésének műszaki és gazdasági kérdései

csempeburkolattal kell ellátni. Törekedni kell a minél takarékosabb vizfelhasznállásra, aminek anyagiaktól függően több módja van. A legegyszerűbb- és már ma mindenütt meg kéne lenni - a zuhanyfejek vízfogyasztásának beszabályozása. Ez azt jelenti, hogy percenként 12 1 viznél több ne follyon ki. A meleg viz hőmérséklete az előirt 45 G°-nál ne legyen több, igy elkerülhetjük, hogy a vendégek egy része "fogyasztó fürdőt" vegyen. Nagyon jó megoldás az automatikusan elzáró szerelvény. Ezek tulajdonképpen hidraulikusan fékezett rugós szelepek. A vendég amikor beáll a zuhanyállásba, megnyom egy gombot, és a viz azonnal folyni kezd, majd a beszabályozásnak megfelelően kb. 1 perc múlva automatikusan lezár. Ujabb gombnyomással a zuhanyozás tovább folytatható. így nem fordulhat elő, hogy a vendég nyitva felejti a csapokat. Ennél a rendszernél a viz hőmérsékletét központilag kell szabályozni 4o-42 C°-ra. Célszerű a meleg vizes zuhanyok mellett legalább 1 db langyos vizzel működőt - kb. 20°-ot is létesiteni. Ilyen szerelvények gyártása hazánkban még nincs. A fotocellával vezérelt szelepeket tekinthetjük a legkorszerűbbeknek, de a legdrágábbak is. A viz csak akkor folyik, amikor a vendég a zuhany alatt áll. I tt is központi hőfokszabályzás szükséges és gondos üzemeltetés, mert ha akár vizkövesedés, akár más ok miatt a fotocella szennyeződik, a viz állandóan folyni fog. Ennél a megoldásnál és az előbbinél is van lehetőség arra, hogy olyan keverőcsapot épitsünk be a szelep elé, amivel a vendég bizonyos határok között kívánsága szerint szabályozhatja a vízhőmérsékletet. Ezt magas ára és bonyolultsága miatt nem célszerű beépíteni. Bár az emiitett berendezések csak importból szerezhetők be, az egyre emelkedő vizárak és a fokozódó vizhiány arra kényszerit, hogy alkalmazásukat mielőbb vezessük be. Nem tekinthetjük viszont korszerűnek azt a Magyarországon is több helyen látható megoldást, hogy a vendég a zuhany alatt állva egy kar folyamatos húzásával vagy lenyomásával tud zuhanyozni. Ez jelentős kényelmetlenséget okoz. A fejlesztéseknél messzemenően figyelembe kell venni a hazai lehetőségeket. Nem szabad olyan külföldi berendezéseket, szerelvényeket beépiteni, melyek javithatósága, cserélhetősége nem biztositható. üzemeltetés közben rendkívül nagy gondot jelenthet egy-egy hiányzó alkatrész, aminek következtében esetleg teljes rendszereket kell átalakítani. 3. Ene rgiatakaréko B ság Végül néhány olyan megoldást szeretnék megemliteni, ami nálunk megvalósítható, és törekedni kellene a mielőbbi bevezetésre. Fedett uszodáink nagy részében a szellőztető és légfütő berendezések kizárólag friss levegős rendszerűek. Ezek átállitása részben recirkulációra nagyon fontos gazdasági feladat lenne. A medencék vizének hővesztessége főleg a párolgásból adódik. Ennek csökkentésére célszerű a hótakaró alkalmazását bevezetni. A hótakaró a viz felületén uszó fólia vagy redőnyszerkezet, amivel üzemidőn kívül a medencét betakarják. Különösen nyitott medencék esetén van nagy jelentősége. Hazai tapasztalat még nincs, de külföldi adatok azt bizonyítják, hogy az energia veszteség 7o-9o 5é-al csökkenthető. Fedett uszodák esetében a hótakaró azért indokolt, mert a párolgás nagymértékű csökkentésével elérhető, hogy zárás után a szellőzés és a fűtés csökkenthető,illetve kikapcsolható. /Helytelen az a felfogás, miszerint az uszócsarnok szellőzését éjjel nem kell üzemeltetni. A párolgás ból származó nagy relativ páratartalom ugyanis jelentős korróziós károkat okozhat./ 19