A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÁKOSHEGYI GYÖRGY: Uszodák fejlesztésének műszaki és gazdasági kérdései

Aluminium lemezből helyszíni hegesztéssel a régi szerkezethez jól illeszthető bélés készülhet. A viz be- és elvezetések csatlakoztatása szintén hegesztéssel könnyen kialakíthatók. A medence peremkialakitása szabadon választható, az esetlegesen szükségessé váló javítások gyorsan, műszaki nehézség nélkül elvégezhetők. Hazai gyártási és szerelési kapacitásra hamarosan számítani lehet. Az üvegszálas poliészter bélések igen időállóak és kiválóan kezelhető felületet adnak. A megoldás problémája, hogy az egyes elemeket nagy pontosságai előregyártásban kell biztosítani, a szerelést igen gondosan kell végezni. Az üzemeltetés közben keletkező esetleges sérülések könnyen javíthatók. Bár hazánkban számos üzem foglalkozik üvegszálas poliészterrel, medence eddig csak egészen kis méretekben készült. Erre a megoldásra egyenlőre csak külföldi példák vannak. 1.3. Géj3észj3tj_ üzemel te té£ A vizforgatás bevezetésekor gondoskodni kell a szűrőtartályok és a gépészeti berendezések elhelyezéséről is. /A tartályok megfelelő hőszigeteléssel ellátva a szabadban íb elhelyezhetők, de ezt lehetőleg kerülni kell./ A külföldi berendezések kisebb helyet igényelnek és automatikus üzenni is rendelhető. Drágák és devizaigényesek. A magyar berendezések teljesítménye és vizminősége kifogástalan, ezért nagyobb helyigénye ellenére előnybe kell részesíteni. Előrelépést jelent az, hogy külföldi licenc alapján meginduló gyártással a hazai választék bővül. A gépés'zterek kialakítása és a technológia kiválasztása a helyi adottságoktól függ. Pl. gáz klórozást csak ott lehet alkalmazni, ahol a klórozó helyiség terepszinten ugy helyezhető el, hogy a közforgalmú helyektől biztonságos távolságban legyen. A medenceviz hőntartásáról is gondoskodni kell. Ez legtöbbször kazánház bővítést, vagy létesítést igényel. Nagyon fontos azt is előre figyelembe venni, hogy egy vizforgatós medencét sokkal hosszabb üzemidővel nagyobb terheléssel lehet igénybe venni. Nem tekinthetjük gazdaságos üzemelésnek az 1 műszakos használatot. Ezzel együtt jár a személyi feltételek változása. A vizforgató berendezés üzemeltetéséhez jól képzett szakemberre van szükség. Kisebb uszodákban és főleg vidéken, a töltő-üritő rendszerű medencék mellett csak úszómester és takarító van nyitvatartási, illetve takarítási időben. Ezzel szemben vizforgatás esetén napi kb. 14 órai nyitvatartás mellett 3 műszakos gépészszolgálat szükséges, ami-figyelembe véve a szabadságolást és szabadnapokat - 4 fő gépész beállítását jelenti. Ezek voltak a legfontosabb műszaki és üzaneltetési szempontok, és lényegében az átalakítás és üzemelés költségeit is ezek határozzék meg. A medence építészeti átalakítása, valamint a gépészet miatt szükségessé váló átalakítások, esetleg gépház épités költségei többszöröse lehet a vizforgató berendezés költségének. Ezért az uszodákat üzemeltető vállalatok és intézmények sok esetben- ha nem nagyon drága a viz - inkább vállalják a már évek óta betervezett vízdíjakat, mint az átállást korszerűbb üzemelésre. Sokszor problémát jelent a beruházási és felújítási összeg megszerzése is. 17