A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SZIRTES LÁSZLÓ: Ivókúrák tapasztalatai a budapesti Rudas Gyógyfürdőben
IVÓKÚRÁK TAPASZTALATAI A BUDAPESTI RUDAS GYÓGYFÜRDŐBEN Dr. Szirtes László Fővárosi Fürdőigazgatóság A Rudas gyógyfürdőben az ivókura az 1930-s években mélyfúrások segítségével feltárt termálvizekkel történik. A Juventus, Attila és Hungária gyógyvizek calcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, kloridos, szulfátos és emellett ként is tartalmazó vizek amik hazai viszonylatban jelentős radioaktivitással is rendelkeznek. Hypertermiás /43-45°C/ hőmérsékletükkel ivókurára igen alkalmasak. Indikációs területük széleskörű. A Rudas gyógyfürdőben az ivókura részben a fürdő kórházi reumatológiai osztályán, részben ambulanter történik, A Rudas kórházban ápolás alatt állt 50 betegnél ivókurával kapcsolatos klinikai megfigyelések folytak. A túlnyomórészt gastroenterologiai beteganyagnál az ivókura hatására egyöntetű javulás vagy panaszmentesség mutatkozott. A fürdő ivócsarnokában ambulanter ivókurázóknál történt adatgyűjtések alapján megállapítható volt, hogy a betegek nagyrésze a gyógyvizet orvosi utasitás nélkül, szakszerűtlenül fogyasztja. Az ambulanter végzett ivókúrák szakszerűségének biztosítása érdekében fel kell hivni a figyelmet arra, hogy eredmény csak a megfelelő szakterületeken dolgozó orvosok jobb hozzáállásától és a betegek felé folytatott hatékony propagandától várható. A budapesti Gellért hegy lábánál, az Erzsébet hid budai hídfőjénél fekvő Rudas fürdő termálvizeit feltehetően mar a népvándorlás koraban ott elt nepek /illirek, kelták, avarok/ is használták. A Gellért hegy alatti forráscsoportra a honfoglalás után első izben a Margit legendában történt utalás a középkorban ott működött kórházzal kapcsolatosan. Oláh Miklós 1536-s leirása szerint Mátyás királynak a Gellért hegy alján volt a fürdője. Ebben az Írásban történik először a mai Rácz fürdő /a régi királyi fürdő/ forrásainak a Rudas fürdő forrásaitól való elkülönítése. A Rudas fürdő forrásait gyógyító céllal már régen használták, azonban arra vonatkozó adatunk nincsen, hogy mióta végeznek ezekkel a vizekkel ivókurát. Valószinü, hogy a vizek ivókurára való felhasználása egyidős a fürdőkurára való igénybevétellel. Az ivókura első nyomát 1729-ben Stocker müvében találjuk, aki részletesen foglalkozik vele. 120
