A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)
BÉRESS BÉLA–KALOTAI ANDRÁS: A biogáz felhasználás kérdése energiagazdálkodási szempontból
A BIOGÁZ FELHASZNÁLÁS KÉRDÉSE ENERGIAGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTBÓL Béress Béla - Kalotai András Fővárosi Csatornázási Müvek A korszerű szennyviztisztitás igen lényeges járulékos tevékenysége az iszapkezelés, mely a fokozott környezetvédelmi igények előtérbe kerüléséig csak másodrendű kérdésként volt kezelve. A 70-es évek eleje óta egyre nagyobb jelentőségű lett a szennyviztisztitás "melléktermékként" nyert iszap kezelésének és elhelyezésének a kérdése. Tovább fokozta az iszap jelentőségét az energiaválság. Ezen idő óta ugyanis már nemcsak a kezelés és elhelyezés, hanem az iszapnak, illetve az abból gazdaságosan nyerhető energiának hasznosítása is foglalkoztatja a szakembereket. Az iszapkezeléa lehetőségei A kommunális szennyviztisztitás során a mechanikai és biológiai tisztításból származó iszap kezelésére régebben az aerob iszapstabilizálást és az anaerob iszapfermentálást alkalmazták. Az aerob iszapkezelés - számos technológiai és gazdasági előnye ellenére - csak kis telepeken került alkalmazásra, s jelentősége az utóbbi időben - elsősorban közegészségügyi, s ezzel összefüggésben elhelyezési okokból - erősen csökkent. Helyette ma már inkább - különösen a nyugati országokban - a hőkezeléses iszapelhelyezést alkalmazzák, ami meglehetősen energiaigényes. A világszerte jelentkező energiaválság a figyelmet egyre jobban - különösen a nagyobb szennyvíztisztító telepek vonatkozásában - az anaerob iszapfermentáció felé irányította. Ez az eljárás ugyanis nemcsak stabil iszapot eredményez, arai környezetvédelmi és mezőgazdasági hasznosithatósági szempontból is alapvetően fontos, de a fermentáció során igen nagy mennyiségű biogáz is keletkezik, ami a tisztitómü energiamérlegét is jelentősen javítja, s a biogáz hasznosításának több lehetőségét is lehetővé teszi. Az iszapkezelés helyzetének hazai vonatkozásai Hazánkban az iszapkezelés és elhelyezés vonatkozásában még meglehetősen a kezdet-kezdetén vagyunk. Igaz ugyan, hogy aerob, illetve anaerob iszapkezelő berendezések sok helyen létesültek az ország különböző helyein, de sem a szennyvízzel foglalkozó szakembereknek, sem pedig az egészségügyi, illetve mezőgazdasági szakembereknek nem alakult még ki az egységes álláspontja a végleges megoldás vonatkozásában. Magyarországon számos intézmény
