A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése V. kötet, Regionális csatornázás, szennyvízkezelés (Pécs, 1981. július 1-2.)
BUKOVSZKY ANDRÁS: A Duna-víz oldott szerves szennyezőinek eltávolítása a Főváros Vízművek víztisztítóművében
években tapasztalt kedvező változások ellenére sem szabad azonban a tisztítómű technológiájának korszerűsítéséről megfeledkezni, hiszen az időszakonként jelentkező, intenzív szennyezéshullámok idején is szükséges az üzemnek olyan tisztitóképességgel rendelkeznie, amely ilyenkor is lehetővé teszi a kifogástalan minőségű ivóviz előállítását. A Dunán észlelt, havária jellegű szenynyezések tekintetében elgondolkodtató, hogy évenkénti számuk, főként az olajos jellegüeké, fokozatosan emelkedik. Különösen figyelmeztető, hogy a Viztisztitómü 1980-ban, s^ennyezéshullámok miatt összesen 103,5 órát nem üzemelhetett. Ez az időtartam több, mint kétszerese a megelőző hét év ilyen eredetű összes üzemállásának. Az előzőeken kivül, a jövő szempontjából számításba kell venni azt, hogy a Gabcsikovó-Nagymarosi vízlépcsőrendszer megépülése után a Duna-viz minősége romlani fog. Ez a változás befolyásolni fogja a partiszürésü és a tisztított vlz minőségét is. Szükséges tehát, hogy az oldott szervesanyag eltávolítás hatékonyságának növelésére állandóan keressük a megfelelő megoldást. 3. A Viztiaztltómü tlaztitott vizének minősége A Viztisztitómü oldott szervesanyag eltávolító képességének vizsgálatánál, az 1973-1979 közötti évek mérési eredményeit vettük figyelembe. Az egyes vízminőségi jellemzők tlsztitási hatásfokának átlagértékét az 1. ábrá n adtuk meg. T >7. 1. ábr a A különböző oldott szerves anyagok és a zavarosság 1973-1979 közötti átlagos tlsztitási hatásfoka a Viztisztitómü II. üteménél. A diagramról leolvasható, hogy az általunk vizsgált oldott szervesanyagok közül a legjobb hatásfokkal a fenolos jellegű vegyületeket, legrosszabbal pedig az anionaktiv tenzideket képes az üzem eltávolítani. Közepes tisztítási hatásfokot kaptunk az ammóniumionnál és az oxigénfogyasztásnál. Ez a tisztitóképesség a téli időszakban, különösen az ammónium-ionnál, gyakran nem elegendő a kifogástalan minőségű ivóviz előállítására. Mivel a tisztított viz minőségét meghatározó Duna-viz szennyezettségi szintje és az üzemi tisztítási hatásfok, a hidrológiai és a hidrometeorológiai jellemzők függvényében egy adott éven belül is változik, ezért célszerű az évszakonkénti változást is megvizsgálni. Helyhiány miatt vizsgálatainkat /lásd 2. ábr a/ csak a kémiai oxigénigény re és az ammónium-ionra terjesztettük ki. A diagramon látható negyedévek nem egyeznek rneg pontosan a uaptáriakkal, hanem annál 1 hónappal korábban kezdődnek és ugyanennyivel előbb fejeződnek be. 29
